Kapnak-e külföldiek is a kínai Csang'e-5 űrszonda által gyűjtött több mint 1,7 kg-nyi holdkőzetből?
A kérdésre a válasz: igen! A kínai illetékesek már korábban, a november 23-án indított Chang'e-5 (Csang'e-5) küldetés előkészítése során is úgy tervezték, hogy nem csak maguk vizsgálják majd a megszerzendő holdi mintákat, hanem nemzetközi kutatócsoportok számára, tudományos együttműködés keretében is juttatnak kisebb mennyiséget az anyagból. (A Csang'e-5 útjáról korábbi cikkeinkben részletesen beszámoltunk, ld. a lap alján.) Egyébként a Csang'e-5 programjának végrehajtásában is kaptak nemzetközi segítséget a kínaiak. Az Európai Űrügynökség (ESA) például követőállomás-hálózatát bocsátotta rendelkezésre, Argentína pedig helyet adott egy kínai követőállomás telepítéséhez.
Egy 23 napos küldetés végén, december 16-án ért földet Belső-Mongólia területén a Holdról hozott kőzetmintákat tartalmazó egység. (Kép: Xinhua)
Az amerikai kutatókkal való együttműködést azonban akadályozza, hogy az Egyesült Államok jelentősen korlátozza saját szakembereinek a kínai űrprogramban való részvételét. A kínaiak most az mondják, hogy amerikai kutatócsoportok abban az esetben juthatnának hozzá a Holdról frissen hozott mintákhoz, ha megváltozna a hivatalos politika a két ország kölcsönös előnyökön alapuló űregyüttműködésével kapcsolatban.
A kínai űrhivatal (China National Space Administration, CNSA) képviselői december 19-én adták át a mintát a Kínai Tudományos Akadémia kutatóinak. A tartály felbontása után kiderült, hogy az eredeti tervek szerinti 2 kg-os tömeget majdnem sikerült begyűjteni, a szonda pontosan 1731 g holdkőzetet hozott a Földre. (Kép: CNSA)
A szovjet Luna-24, vagyis 1976 óta most először kerültek minták a holdi regolitból a Földre, laboratóriumi tanulmányozásra. Az Egyesült Államok és az egykori Szovjetunió után Kína lett a harmadik ország, ahol ezt végre tudták hajtani. Nem csak kutatási célra jut majd a holdkőzetből. Lesz, amit kiállítanak a pekingi Kínai Nemzeti Múzeumban, továbbá az ENSZ-nek, valamint egyéb „diplomáciai ajándék” céljára is szánnak belőle. Ezt a szokást annak idején az amerikai Apollo és a szovjet Luna programok alapozták meg.
Korábban 9 alkalommal érkeztek holdi kőzetminták a Földre. Hat Apollo űrhajó utasai gyűjtöttek ilyeneket, valamint három automata Luna űrszonda. A mennyiségek közt sok nagyságrendnyi különbség volt: míg az Apollo küldetések összesen 382 kg-ot, addig a Lunák kb. 300 g-ot szállítottak haza. A mostani kínai minták sokkal (legalább másfél milliárd évvel) fiatalabbak, a Hold történetének egy későbbi korszakából valók, mint a 3,5 milliárd éves Apollo holdkőzetek. Ez adja fő tudományos értéküket. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Ázsiai mozaik – 2020. december (1. rész)
GYORSHÍR: Landoltak a holdkőzetek
GYORSHÍR: A kínai holdminták úton a Föld felé
Becsapódás a Holdba
Dokkolás Hold körüli pályán
GYORSHÍR: Sikeres mintavétel a Holdon
GYORSHÍR: A Holdon a kínai leszállóegység
GYORSHÍR: A Hold körül a Csang’e-5
Kína: 2 kg mintát a Holdról!
Pár fiola holdpor
Leltárhiány holdkőzetből
Kitüntetés holdkőzetből
Kína beteszi a lábát az ISS-re
Több mint 1,7 kg holdkőzettel tért haza a kínai szonda (Spaceflight Now)
Földet ért Belső-Mongóliában a kínai Csang'e-5 szonda tartálya, benne a Holdról származó anyaggal – és vetőmagokkal.
