Magyar idő szerint ma éjjel elérte a Mars felszínét a Tienven-1 űrszonda leszállóegysége. Kína a harmadik űrnemzet, amely sima leszállást hajtott végre a vörös bolygón.
Fantáziarajzon a Tienven-1 űrszonda és a kínai mitológia tűzistenéről elnevezett Csuzsung (Zhurong) nevű rover. A háttérben a Föld is feltűnik, de természetesen semmi sem méretarányos, és a Marsból is kettő van... (Kép: CNSA / Chinese Academy of Sciences / Nature Astronomy)
Kína első marsjárója magyar idő szerint május 15-én, 1:18-kor biztonságban leérkezett a bolygó felszínére és megkezdte az adatok sugárzását – jelentette be a Kínai Űrügynökség (China National Space Administration, CNSA). Ezzel a Szovjetunió és az Egyesült Államok után harmadikként Kínának sikerült sima leszállást végrehajtani űreszközzel a Marson.
A Tienven-1 űrszonda február 10-én érkezett meg a vörös bolygóhoz és állt pályára körülötte. Azóta feltérképezték vele a rover tervezett leszállóhelyét, és az előzetes terveknek megfelelően most májusban tettek kísérletet a Csuzsung marsjármű lejuttatására. A landolás előtt mintegy 3 órával vált el a leszállóegység a pályán maradó egységtől. A légkörbe a felszín felett kb. 125 km-es magasságban lépett be, 4800 m/s körüli sebességgel. A hővédelemmel ellátott modult kezdetben a légellenállás fékezte 460 m/s-ig. Ahogyan azt a Marsra küldött amerikai szondáknál is megszokhattuk, ezután ejtőernyős fékezés következett. A kezdetben még szuperszonikus sebesség tovább csökkent, majd az ejtőernyő és a hővédő pajzs levált, és az utolsó fázisban fékező hajtóművek léptek működésbe. A sima leszállás a Mars észak féltekéjén, az Utopia-síkság (Utopia Planitia) területén történt. A mintegy 9 percen át tartó műveletsor volt a Tienven-1 küldetés legkockázatosabb része.
A Tienven-1 űrszonda a bolygó körül keringő egységgel, a leszállóegységgel és benne a marsjáróval együtt tavaly júliusban, egy Hosszú Menetelés-5 nehézrakétával startolt a Földről. A Tienven-1 lett az első kínai űrszonda, amely a Mars körüli pályára állt, és most a program keretében megtették a következő nagy lépést, a leszállást is. A Mars körüli keringést a hatodik űrnemzetként (illetve az ESA esetében űrügynökségként), a felszínre való sima leérkezést harmadikként hajtották végre. Az első kísérlet a szovjet Marsz-3-hoz fűződik, de az 1971-ben érkezett eszköz küldetése balszerencsés véget ért: mintegy két perc után örökre elhallgatott. (Sokan ezért nem is számítják a sikeres leszállások közé, ami indokolja, hogy egyes híradásokban Kína második helyéről lehet olvasni. – A szerk.) Amerikai részről 1976 óta összesen 9 egység érte el sikeresen a vörös bolygó felszínét. A most leszállt kínai rover az egykori, 2004-ben érkezett, nagy sikerű amerikai Spirit és Opportunity marsjárókra emlékeztet, kissé nagyobb tömegű kivitelben.
A leszállóhely, az Utopia-síkság a Tienven-1 orbiter március elején készített felvételén. (Kép: CNSA / PEC)
Képek egyelőre még nem érkeztek a helyszínről. Ha továbbra is minden a tervek szerint halad, a 240 kg tömegű, 1,8 m magas, hat keréken guruló Csuzsung rover egy rámpán gördül majd le a leszállóegység tetejéről, hogy tudományos műszereivel megkezdje a környék kutatását. A napelemes energiaellátással működő marsjáró remélt működési élettartama legalább 90 nap. Rádióadását a Tienven-1 orbiter közvetítésével juttatja el a Földre. A Csuzsung felszerelése a kamerákon túl a felszín alatti rétegek és a jég kutatására szolgáló radarból, a felszíni kőzet összetételét és a mágneses teret vizsgáló műszerekből áll. Helyet kapott még rajta egy időjárási mérőállomás is.
A kínai marsjáró műszereinek elkészítésében fontos európai együttműködő partnerek is részt vettek. A francia IRAP (Institut de Recherche en Astrophysique et Planétologie) kutatói dolgoztak például a lézeres spektroszkópon, amellyel a kőzetek összetételét tudják elemezni. A lézersugárral gombostűfejnyi területen elpárologtatott anyag összetevőinek színképi jellemzői alapján következtetnek a kőzetet alkotó kémiai elemekre. Mivel ugyanez a francia kutatóintézet a NASA most is a Marson dolgozó Curiosity és Perseverance marsjáróinak a tudományos programjába is bekapcsolódott, talán lehetőség lesz a mérések összehasonlítására. A közvetlen kínai–amerikai együttműködést ugyanakkor az amerikai törvények tiltják. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
GYORSHÍR: A Mars körül a kínai űrszonda
Ázsiai mozaik – 2020. október (2. rész)
Kína (is) a Marsra tart
Tienven-1
Kína első leszállóegysége sikeresen landolt a Marson (Spaceflight Now)
Háromrészes cikksorozatunk befejező részében a tervezett tudományos programokból szemezgetünk.
