Kína panaszt tett az ENSZ-nél, amiért az űrállomásukkal a közelmúltban kétszer is pályamódosító manőverre kényszerültek veszélyesen közel elrepülő Starlink műholdak miatt.
A 22 tonna tömegű, 16,6 m hosszú és 4,2 m átmérőjű, hengeres alakú Tienho (Tianhe) modul, a készülő kínai űrállomás első fő eleme idén április óta kering alacsony Föld körüli pályán. Jelenleg két Tiencsou (Tianzhou) teherűrhajó és egy személyszállító űrhajó, a Sencsou-13 (Shenzhou-13) csatlakozik hozzá. Ez utóbbival érkezett fél éven át tartó küldetésre az ott dolgozó háromfős személyzet.
December elején Kína bejelentést tett az Egyesült Nemzetek Szervezeténél (ENSZ) a Világűrszerződés (Alapelvszerződés, Outer Space Treaty) V. cikkére hivatkozva. Ez kinyilvánítja az űrhajósok védelmének kötelességét, és azt, hogy „a Szerződésben részes államok azonnal tájékoztatják a Szerződésben részes többi államot vagy az Egyesült Nemzetek főtitkárát, ha a világűrben [...] bármely olyan jelenséget észlelnek, amely az űrhajósok életét vagy egészségét veszélyeztetheti”. (A magyar jogrendszerbe a szerződés az 1967. évi 41. törvényerejű rendelettel került be, szövege itt olvasható.)
Az említett esetek július 1-jén és október 21-én történtek, az incidensben érintett műholdak a Starlink-1095 (2020-001BK) és Starlink-2305 (2021-024N) voltak. A Starlink holdak jelenlegi példányai többnyire 550 km körüli magasságban üzemelnek, ami meghaladja a kínai űrállomás 400 km közeli pályamagasságát. A szóban forgó két Starlink műhold azért kerülhetett lejjebb, mert épp eltávolították őket, hogy a sűrű légkörben megsemmisüljenek, és űrszemétként ne jelentsenek ütközési kockázatot. De a jelek szerint mégis okoztak... Ráadásul a kínai űrállomásmodul mindkét esetben lakott volt: júliusban a Sencsou-12, októberben a Sencsou-13 három-három űrhajósa tartózkodott a fedélzeten.
Novemberi űrséta a kínai űrállomásnál. (Kép: CMSA / CCTV / CAS)
Az űreszközök követésének elismert szakértője, Jonathan McDowell (civilben a Harvard-Smithsonian CfA asztrofizikusa) az elérhető amerikai követési adatok alapján megerősítette a manőverek tényét. Az októberi alkalommal a kínai űrállomásmodul és a Starlink hold nem több mint 3 km-en belül közelítette meg egymást.
Nyilvánvaló, hogy fordított esetek is előfordulnak, például a Nemzetközi Űrállomásnak rendszeresen ki kell térnie egy 2007-es kínai műhold-megsemmisítési teszt nyomán keletkezett törmelékdarabok útjából. A dologban magának az űrszemétnek és az alacsony pályák egyre növekvő zsúfoltságának az egyre komolyabbá váló problémája az aggasztó. A SpaceX eddig felbocsátott Starlink holdjainak száma már megközelíti a 2000-et, közülük nagyjából 1800 pályán is van. A terveikben azonban egy nagyságrenddel több, 12 ezer már engedélyezett internetszolgáltató műhold szerepel, további 30 ezernek az engedélyezési folyamata pedig most zajlik. És ez csak az egyik cég, amely ilyen műholdseregek kiépítésében utazik, a többiek között egyébként kínaiak is vannak.
Emlékezetes, hogy 2019-ben már az Európai Űrügynökség egyik földmegfigyelő műholdja, az Aeolus is kitérésre kényszerült egy közelítő Starlink műhold miatt. Az eset már akkor is ráirányította a figyelmet az űreszközök üzemeltetői közötti jobb koordináció, az átlátható eljárások fontosságára. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Világűrjogi változások
Újabb űrszemét-diagramok
A műholdseregek további veszélyei
A felsőlégkör szennyezése
Háromszor tért ki az ISS
Visszavonulás a mentőűrhajókba
Majdnem ütközés
A kínai űrállomás elkerülő manőverei (Space News)
Havi sorozatunkban az ázsiai és csendes-óceáni térség országainak űrtevékenységével kapcsolatos információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.
