A Csüecsiao-2 (Queqiao-2) feladata többek közt a Hold túlsó oldalára küldendő mintahozó űrszonda, majd a déli pólus környékére szánt leszállóegység kommunikációs kiszolgálása lesz.
Mint emlékezetes, a Csüecsiao-1 még 2018 májusában indult egy speciális, a Föld–Hold rendszer L2 Lagrange-pontja körüli pályára, hogy a most is működő Csang'e-4 (Chang’e-4) küldetésben segítsen. Ennek keretében Kína az űrkutatás történetében először űrszondát és holdjárót juttatott a Hold tőlünk sosem látszó oldalára. Mivel közvetlen földi összelátás nem lehetséges, a Csüecsiao-1 viszont mind az égitest túloldalát, mind a Földet egyszerre látja, a rádiós parancsok közvetítése és az adatok átjátszása érdekében a létezése elengedhetetlen. A szondán egyébként egy holland részvétellel zajló rádiócsillagászati kísérlet (NCLE, Netherlands–China Low-Frequency Explorer) kísérlet is helyet kapott, hogy rendkívül alacsony, 30 MHz körüli rádiófrekvencián vizsgálja az égbolt rádióforrásait. Mindezekről korábbi cikkeinkben (ld. a lap alján) részletesebben is írtunk.
A Hold (közelebbi, nagyobb) és a Föld a Csüecsiao-1 relészondán elhelyezett kamera felvételén. (Kép: Zhejiang University)
Két évvel ezelőtt ugyancsak beszámoltunk arról, hogy készül az újabb kínai relészonda, a Csüecsiao-2. Ezt egy 4,2 m átmérőjű paraboloid gyűjtőfelületű antennával szerelik fel. Névleges élettartamát 8 évre tervezik. A szonda erősen elnyúlt, elliptikus, úgynevezett befagyasztott pályára (frozen orbit) kerül, amelynek pályaelemeit úgy állítják be, hogy a természetes eredetű perturbációk okozta pályaváltozások nagyságát minimálisra szorítsák – vagyis kevés hajtóanyaggal is sokáig működtethető lesz.
Az október elején a Bakuban tartott Nemzetközi Világűrkongresszuson kínai szakemebrektől újabb részletek és részben módosított adatok hangzottak el a Csüecsiao-2 kommunikációs relészondával kapcsolatban. Felbocsátása hamarosan, 2024 elején (talán márciusban) esedékes a déli Hajnan-szigeten fekvő Vencsang (Wenchang) űrközpontból, egy Hosszú Menetelés-8 rakétával. Az űreszköz tömege – a 2021-es hírünkben említett 600 kg-mal szemben – 1200 kg körüli lesz, vagyis még inkább meghaladja a Csüecsiao-1 450 kg-os tömegét. Első fő feladata a 2024 második negyedévében indítani tervezett Csang'e-6 (Chang'e-6) szonda kiszolgálása lesz, amellyel először kísérelnek meg mintát hozni a Hold felszínének anyagából, az égitest túlsó oldaláról. A Csang'e-6 célja a közepes szélességen fekvő Apollo-kráter, a Déli-sarki Aitken-medence térségében. A szonda elnyúlt pályáján a keringési idő 24 óra lesz, ezen belül hosszú időn át tud rádiókapcsolatot tartani a Holdon dolgozó leszállóegységgel. A Csang'e-6 felszíni műveletei várhatóan nem tartanak tovább 48 óránál.
A Csüecsiao-2 további két nagy feladata a 2026-re tervezett Csang'e-7 és a 2028-as Csang'e-8 szonda távközlési feladatainak ellátása lesz. Addigra alacsonyabb, 12 órás periódusú pályát alakítanak ki számára. Eközben persze segíti a még üzemelő Csang'e-4 munkáját is. Elődjéhez, a Holdtól mintegy 70 ezer km-re levő és továbbra is üzemképes Csüecsiao-1-nél az új űreszkös sokkal többet tud. A holdi szondákkal X és UHF sávban, a földi állomásokkal S és Ka sávban cserél majd adatokat. Többféle adattovábbítási sebességet használhat és újrakonfigurálható fedélzeti szoftverrel készül.
Az már csak hab a tortán, hogy a Csüecsiao-2 fedélzetére három tudományos kísérlet is felkerült. Így akkor sem fog „unatkozni”, ha épp nem akad adatátjátszási feladat. Működik majd rajta egy extrém ultraibolya tartományban érzékeny kamera, egy semleges atomokat detektáló berendezés, és alkalmassá teszik arra, hogy rádióantennájával nagyon hosszú bázisvonalú interferométeres (VLBI, very long baseline interferometry) módszerrel méréseket végezzen, földi rádióteleszkópokkal együttműködve. Itt a bázisvonalak – vagyis a rendszer elemeit képező antennák közötti távolság – a szó szoros értelmében nagyon hosszú lehet, akár a Föld–Hold távolságot is elérheti. A vizsgálandó égi rádióforrás irányától függően persze a bázisvonalnak arra merőleges vetülete általában kisebb, ami nem is baj, hiszen a Föld–Hold távolsággal összemérhető interferométerrel nem várható, hogy bármit detektáljanak, akármennyire fényes és kompakt is legyen az az égi rádióforrás. (Az eddigi leghosszabb űr-VLBI bázisvonalakat a 2011-ben felbocsátott, azóta már nem működő orosz RadioAstron műholddal sikerült elérni.)
Az új Hold körüli kínai űrszonda két kísérleti CubeSatot is magával visz, nevük Tientu-1 és -2 (Tiandu). Ezek kommunikációs és navigációs technológiákat próbálnak ki.
A kínai szakemberek szerint a Csüecsiao-2 akár más országok holdi űrszondáinak kommunikációjában is segítséget nyújthat. Hosszabb távon egy több hasonló űreszközből álló rendszert képzelnek el, amely a kínai vezetéssel tervezett nemzetközi holdi kutatóállomás (ILRS, International Lunar Research Station) programjához kapcsolódna. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
A Csüecsiao utóda
Holdi adatátjátszó szonda
GYORSHÍR: Leszállás a Hold túloldalán
Kína és a Hold túlsó oldala
Kinyíltak az antennák
Orosz űr-rádiócsillagászat
Működik az orosz rádió-interferométeres műhold
Az űr-VLBI koncepciók töredékes története
Űr-VLBI (1. rész) – születésnap!
Űr-VLBI (2. rész) – mire jó ez?
Űr-VLBI (3. rész) – magyar eredmények
Űr-VLBI (4. rész) – második generációs programok
Nemzetközi kutatóállomás a Holdon
Ázsiai mozaik – 2023. június (2. rész)
Hamarosan indul a Csüecsiao-2 (Space News)
A mai napon Csiucsüanból sikeresen pályára állították a soron következő kínai űrhajót.
