Kínából szerdán két, a jelek szerint a Hold körüli pályára szánt kis kísérleti űreszközt indítottak, de a rakéta végfokozata nem végezte el rendesen a dolgát.
A DRO-A és DRO-B jelzésű űreszközök március 13-án magyar idő szerint 13:51-kor startoltak Hszicsangból (Xichang) egy Hosszú Menetelés-2C rakétával. Egészen másnapig nem született hivatalos közlemény az indításról, ami már önmagában arra engedett következtetni, hogy valami rendellenes esemény történhetett. Végül a Hszinhua (Xinhua) állami hírügynökség csütörtökön annyit közölt, hogy az általuk műholdpárosnak nevezett DRO-A és -B a rakéta Jüancseng-1S (Yuanzheng-1S) végfokozatának hibás működése miatt nem tudott a megfelelő pályára állni. Az űreszközök valószínűleg hamarosan a légkörbe lépnek és megsemmisülnek, de további részletek egyelőre nem ismertek. Míg a rakéta rendben teljesítő első két fokozatának a feladata a Föld körüli pálya elérése volt, a többször beindítható végfokozatot a végleges pálya kialakítására használták volna.
Egy korábbi éjszakai Hosszú Menetelés-2C indítás a dél-kínai Szecsuán tartományban fekvő bázisról, 2021. május 6-áról. A mostaniról a hírügynökség nem közölt fényképeket. (Kép: Xinhua / Guo Wenbin)
Az űreszközöket feltehetően Hold körüli, ún. távoli retrográd pályára (distant retrograde orbit, DRO) szánták, így helyes megnevezésük inkább űrszonda, mint műhold. (Efféle pályát használt a NASA az Artemis-1 repülést teljesítő Orion űrhajó esetében.) Ha valóban erről a – DRO jelölés által is sugallt – pályáról van szó, akkor az a Hold körüli, magasan a felszín felett húzódó, a Föld forgásával ellentétes irányú keringést biztosító pálya lehet. Az ilyenek előnye, hogy igen stabilak, tartásuk kevés hajtóanyagot igényel, akár a Hold megfigyelésére, akár kommunikációs célra szolgáló űrszondák számára is ideálisak. Kínából februárban egy Csielung-3 (Jielong-3) rakétával indították alacsony Föld körüli pályára a DRO-L kísérleti műholdat, amely a feltételezések szerint egy a holdi pályára szánt DRO-A-val és DRO-B-vel közös kommunikációs rendszer része lett volna. Mindenesetre a DRO szondák nem jelentős elemei Kína nagyszabású holdi kutatási erőfeszítéseinek, inkább kísérleti jellegűek. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Jaokan-32: két műhold Kínából
Egy nap, két rakéta, húsz műhold Kínából
Startra készen (1. rész)
Indítási ablakok
A DRO-A és -B kínai űreszközök indításáról (Space News)
Ki volt a kínai rakétatechnika atyja és milyen magyar vonatkozása van szakmai pályafutásának? Itt A földrajz jövője című könyvért folyó rejtvénysorozatunk harmadik kérdésének megfejtése és a szerencsés nyertes neve.
