Űrvilág.hu - Egy 53 napos kaland kezdete

Űrkutatás, űrtevékenység - űrvilág.hu űrkutatási hírportál

Egy 53 napos kaland kezdete

2024.05.03. 11:40 Kína a világűrben, Távoli világok kutatói, A hónap száma

A terv szerint ennyi időbe telik, amíg a kínai Csang'e-6 űrszonda visszatér a Hold túlsó oldaláról gyűjtött, mintegy 2 kg-nyi anyagmintával.

Ha minden jól megy, a Csang'e-6 (Chang'e-6) lehet az emberiség első mintahozó űrszondája, amely égi kísérőnk túlsó, a Hold kötött keringése miatt a Földről közvetlenül nem látható oldalán száll le. A célpont a Déli-sarki Aitken-medence térségében fekvő Apollo-kráter (vagy más néven Apollo-medence) déli része, kb. 43° déli szélességnél és 154° nyugati hosszúságnál. A 2020-as sikeres Csang'e-5 utáni második kínai holdi mintahozó űrszonda egy Hoszú Menetelés-5 hordozórakétával indult el a Hajnan (Hainan) szigetén épült Vencsang (Wenchang) űrközpontból, május 3-án magyar idő szerint 11:27-kor. A Hold megközelítése, a leszállás, a minta begyűjtése, a felszállás, a Hold körüli pályáról a Földre való visszaindulás, valamint a landolás együtt várhatóan összesen 53 napot vesz majd igénybe.

A Csang'e-6 szondát indító Hoszú Menetelés-5 (Y8) rakétát a felbocsátás előtt függőleges helyzetben szállították ki a starthelyre, április 27-én. Az űrszonda még januárban, a rakéta márciusban érkezett Vencsangba. (Kép: Huang Guochang / Xinhua)

A fő cél a várhatóan legfeljebb 2 kg tömegű holdi anyagminta Földre szállításával annak tüzetes laboratóriumi vizsgálata lesz. A kutatók elsősorban arra a kérdésre keresik a választ, hogy miért ennyire eltérő a Hold innenső és túlsó oldala. A vizsgálatok rávilágíthatnak a Hold keletkezésének és a korai Naprendszerben zajló folyamatoknak a részleteire. A mintákat először kínai kutatók kapják meg vizsgálatok céljára, de később nemzetközi együttműködés keretében más országokba is juttatnának belőlük. (A Csang'e-5 esetében a landolás után két és fél év elteltével, 2023 augusztusában lehetett először külföldieknek pályázni anyagmintákra.)

A Csang'e-6 valójában az előző szonda tartalékának épült. A mintagyűjtéshez a Csang'e-5 által kipróbált módszert alkalmazzák. A Hold felszínéről felszálló egység az égitest körüli pályán összekapcsolódik az ott keringő kiszolgáló modullal, s átadja annak az értékes anyagot tartalmazó tartályt. Az visszaindul a Földhöz, kellő közelségben elengedi a visszatérő tartályt, amely Belső-Mongólia területén landol ejtőernyős segítséggel.

Mivel nincs közvetlen összelátás a földi követőállomások és a leszállóhely között, az űrszondával való kommunikációhoz előzőleg egy adatátjátszó űrszondát indítottak Kínából. A Csüecsiao-2 (Queqiao-2) ugyancsak Vencsangból, de egy Hosszú Menetelés-8 rakétával startolt, március 20-án. Már a Hold túloldalán végrehajtandó leszállás is különleges esemény lesz, eddig csak egyszer hajtottak végre ilyet az űrkutatás történetében, azt is kínai űrszondával (Csang'e-4, 2019).

A Csang'e-6 tervezett leszállóhelye a Holdnak a Csang'e-1 űrszonda mérései alapján készített magassági térképén (piros téglalap). Kereszttel megjelölték a Csang'e-4 landolási helyét, a Von Kármán-krátert is. A Déli-sarki Aitken-medence (a képen szaggatott körvonallal jelölve) a Hold legnagyobb és legöregebb becsapódásos eredetű felszíni alakzata, ármérője több mint 2500 km, mélysége 8 km – méretét tekintve elnyelhetne majdnem két Indiát és a Himalája hegyvonulatát. (Kép: CNSA)

Elődjéhez képest a Csang'e-6 leszálló szondájának fedélzetén további tudományos berendezések is helyet kaptak. A francia DORN (Detection of Outgassing RadoN) a Hold kérgéből elszökő radon gáz mennyiségének mérésére szolgál. A NILS (nem Holgersson, hanem Negative Ions at the Lunar Surface) természetesen svéd műszer, amely az Európai Űrügynökség (ESA) támogatásával készült és a holdfelszínről a napszéllel való kölcsönhatás következtében eltávozó negatív töltésű ionokat méri. Az olasz INRRI (INstrument for landing-Roving laser Retroreflector Investigations) egy passzív lézerreflektor, amelyhez hasonlót a marsi Schiaparelli és InSight leszállószondákon is elhelyeztek. A szondával együtt elindult még a pakisztáni–kínai együttműködésben készült, CubeSat méretkategóriájú ICUBE-Q, amely a Hold körüli pályáról két optikai kamerájával az égitest felszínét fényképezi majd.