Az űrtörténelemben most másodszor sikerült sima leszállást végrehajtani a Hold túlsó oldalán, ismét egy kínai űrszondával. A fő cél ezúttal kőzetminta visszahozatala a Földre.
A Csang'e-6 (Chang'e-6) űrszonda május 3-án indult Vencsangból (Wenchang) egy közel két hónaposra tervezett oda- és visszaútra a Holdig, május 8-án állt Hold körüli pályára. A Kínai Nemzeti Űrügynökség (China National Space Administration, CNSA) közlése szerint a május 30. óta önállóan keringő leszállóegység június 2-án magyar idő szerint 0:23-kor elérte égi kísérőnk felszínét a Déli-sarki Aitken-medence területén, az Apollo-medencének nevezett becsapódási kráter közelében. A landolás tehát sikeresen lezajlott. A süllyedéshez, a Hold fokozatos megközelítéséhez szükséges fékező manővereket 0:09-kor kezdték meg a változtatható tolóerejű fő hajtómű begyújtásával. Az ereszkedés során egy autonóm vizuális akadályelkerülő rendszert használtak, a látható fényben érzékeny kamera pedig a Hold felszínének fényessége és sötétsége alapján választott ki egy biztonságosnak tűnő leszállási területet. Az egység kb. 100 m-rel a biztonságosnak ítélt leszállóhely fölött egy 3D lézerszkenner segítségével mérte fel a Hold felszínén lévő akadályokat, hogy a lassú függőleges ereszkedés előtt kiválaszthassa a végső leszállási pozíciót. A felszín közelében a hajtómű leállt, a szonda szabadeséssel ért le, az ütközés erejétől a lábak csillapítórendszere védte.
A kijelölt területen sima leszállást végrehajtó kínai űrszonda grafikája a pekingi irányítóközpont nagy képernyőjén. (Kép: Xinhua / Jin Liwang)
A küldetés tudományos jelentősége, hogy a Csang'e-6 az emberiség történetében először gyűjthet adatokat és mintát erről a feltáratlan terepről, a holdfelszínt borító regolitból hozandó minta földi laboratóriumi elemzése alapján pedig fontos információkat szerezhetünk az égitest kialakulásával és fejlődésével kapcsolatban. A Holdnak tőlünk közvetlenül sosem látható oldalával a kommunikációs kapcsolatot az égitest körül speciális pályán keringő Csüecsiao-2 (Queqiao-2) relészonda biztosítja. A begyűjtött mintát szállító felszállóegység várhatóan két nap múlva emelkedik vissza a Hold körüli pályára, ahol csatlakozik majd a Föld felé visszainduló modulhoz. A visszatérő tartály a mintával végül Belső-Mongólia területén landol ejtőernyős segítséggel.
Részlet az irányítóközpontban a leereszkedés közben vetített animációból. (Kép: Xinhua / Jin Liwang)
A mintavételezés során fúrót használnak a felszín alatti minták, valamint robotkart a felszíni regolit begyűjtésére. A szondát fejlesztő csapat előre felépített egy szimulációs labort a mintavételi folyamat zökkenőmentes lebonyolítása érdekében. Elkészítik a leszállási terület teljes méretű másolatát, tekintettel a környezetre, a kőzetek eloszlására és a Hold helyi felszíni viszonyaira. A mintavétel befejezésére a menetrend szerint mindössze két nap áll rendelkezésre, de a Földdel való kommunikációs kiesések miatt ezen belül is csak 14 órával lehet számolni. (A Hold innenső oldalán mintát vett, a mostanihoz hasonló felépítésű korábbi Csang'e-5 szondánál ez az idő még 22 óra volt.) Az időmegtakarítás és a hatékonyság javítása érdekében a fejlesztőcsapat intelligensebbé tette a mintavételi folyamatot, lehetővé téve a Csang'e-6 számára, hogy utasításokat hajtson végre, és önállóan is döntsön a Föld–Hold kommunikációs kapcsolatok számának csökkentése érdekében. Míg a Csang'e-5 esetében mintegy 1000 utasítást küldtek az irányítók a teljes mintavételi folyamat során, a Hold túloldalán dolgozó Csang'e-6 esetében ez a szám 400 körülire csökken.
A Csang'e-6 irányítóközpontja a leszálláskor. (Kép: Xinhua / Jin Liwang)
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Egy 53 napos kaland kezdete
Ázsiai mozaik – 2024. május (1. rész)
Úton a Hold felé a második Csüecsiao
A Csang'e-6 leszállásáról (Xinhua)
Csütörtökön és pénteken 12 órán belül először egy pakisztáni távközlési műhold, majd öt kisebb kínai űreszköz állt Föld körüli pályákra Kínából.
