Kína 2024-es űréve

Bár a tegnapi start sikertelen volt, Kína idei űrindítási kísérleteinek száma meghaladta a korábbi éves rekordot.

A kereskedelmi Kinetica-1 (Licsien-1, Lijian-1) rakéta tagnapi indítása – amelynek kudarcáról külön hírben számoltunk be – idén a 68. űrindítási kísérlet volt Kínából. Mivel december 31-éig már nem várható több, ideje gyors mérleget vonni az ázsiai űrnagyhatalom 2024-es tevékenységéről.

A tavaly, vagyis 2023-ban felállított űrindítási rekord 67 volt, ezt idén eggyel sikerült tehát túlszárnyalni. A 68 közül kettő végződött kudarccal, a Kinetica-1 évzáró indításán kívül egy másik magánfejlesztésű hordozórakéta, az iSpace Hyperbola-1 rakétája szenvedett startbalesetet, még júliusban. A 68 jelentős szám, világviszonylatban az Amerikai Egyesült Államok (eddig több mint 150 indítás) után a második helyet biztosítja Kínának, de messze elmarad az év elején prognosztizált 100 körüli számtól. (A harmadik helyen – mit arról a minap az idei utolsó műholdfelbocsátásuk kapcsán írtunk – Oroszország végzett. Az idei 17 orosz start beleillik az egykor vezető űrnagyhatalomnak számító ország utóbbi években tapasztalt csökkenő űrtevékenységi trendjébe: a 2021-es 25 után 2022-ben 22, majd 2023-ban 19 startkísérlet szerepel Oroszország neve mellett.)

Az állami tulajdonú CASC (China Aerospace Science and Technology Corporation) február végén még úgy kalkulált, hogy 2024-ben mintegy 70 űrindítást hajtanak végre, több mint 290 űreszközt juttatva. Ehhez jött volna még kb. 30 indítás a magánszektorból. Mindkét számot alulteljesítették, bár a kiváltó okokról nem sokat lehet tudni. Kínában mindenesetre látható erőfeszítéseket tesznek az egyik szűk keresztmetszet, az indítási infrastruktúrához való korlátozott hozzáférés felszámolása érdekében. Vencsang (Wenchang) és Csiucsüan (Jiuquan) esetében új kereskedelmi indítóterületeket vettek használatba, és több startot végeztek tengeren úszó platformokról is.

Idén mutatkozott be az Orienspace Gravity-1 rakétája (fent), a Landspace továbbfejlesztett Csucsüe-2E (Zhuque-2E) rakátája, valamint a modern Hosszú Menetelés-6C (középen) és Hosszú Menetelés-12 típus (lent). (Képek: Xinhua)

Az indítási számok évről évre való növekedése ellenére Kína a jelek szerint továbbra is elsősorban a régebbi típusú rakétáira, az újak közül pedig a kisebb kapacitású, szilárd hajtóanyaggal működő típusokra támaszkodik. Az összes start közel feléhez (32 darabhoz) még mindig a korszerűtlen, mérgező folyékony üzemanyagot égető Hosszú Menetelés-2, -3 és -4 sorozatú rakétákat használtak. A szilárd hajtóanyagú kisrakéták 17-szer léptek működésbe: öt Ceres-1, négy-négy Kinetica-1 és Kuajcsou-1 (Kuaizhouo-1), két Csielung-3 (Jielong-3), egy-egy Hyperbola-1 és Kuajcsou-11. A fent említett a 2 kudarcot leszámítva 15-ször végezték el rendben a feladatukat.

A legforgalmasabb űrközpont Csiucsüan volt 21 starttal, utána Hszicsang (Xichang) következett 19-cel. Tajjüanból (Taiyuan) 13, Vencsangból 9 indítást végeztek. A fennmaradó 6 start tengerről történt. Ami a felbocsátott űreszközök összesített számát illeti, 2024 ebben is rekordot hozott, 260-nál is nagyobb számot elérve. Tavaly ez még 221 volt. Idén év vége felé indult meg két alacsony pályás kínai internetszolgáltató műholdsereg, a Csienfan (Qianfan, Thousand Sails, azaz ezer vitorla), valamint a Kuovang (Guowang) kiépítése, így nem kell nagy jóstehetség hozzá, hogy kijelenthessük: 2025-ben és utána is várhatóan jelentősen növekedik a Kínából felbocsátott műholdak éves száma.

Kapcsolódó cikkek:
Öt siker után egy kudarc
Ázsiai mozaik – 2024. február (2. rész)
Az idei utolsó űrindítás...

Kapcsolódó linkek:
Kínai idei utolsó startkísérlete és az éves statisztika (Space News)