Egy kínai műhold öt éve vizsgálja a földrengésekkel összefüggő elektromágneses zavarokat. Az eredmények biztatók, de a pontos előrejelzésekre még évtizedeket kell várni.
Öt éve, 2018. február 2-án állították pályára a kínai Csangheng–1 (Zhangheng–1) műholdat, amely arról a közel kétezer évvel ezelőtt élt kínai tudósról és feltalálóról, Csang Hengről kapta a nevét, aki először készített egy szeizmoszkópnak nevezett eszközt a földrengések regisztrálására. A Csangheng–1 úgynevezett szeizmikus-elektromágneses műhold, amelyet arra terveztek, hogy a világűrben felfogja azokat az elektromágneses jeleket, amelyek segíthetik a földrengések előrejelzését, illetve az űridőjárás monitorozását, és utóbbiakkal kapcsolatban figyelmeztetéseket küld.
A Csangheng–1 kínai szeizmikus-elektromágneses műhold (CSES, China Seismo Electromagnetic Satellite) 2018. február 2-i startja Csiucsüanból. (Kép: CASC, Spacetech Asia)
A programot vezető Sen Hszü-huj (Shen Xuhui) a közelmúltban tartott, 35. országos űrkutatási konferencián számolt be az elmúlt öt év eredményeiről. A műhold segítségével a globális geomágneses térre és az alacsony frekvenciájú elektromágneses spektrumra vonatkozó adatokat gyűjtöttek, amelyek alapján két modellt készítettek. Elmondta, hogy a földrengések előrejelzése mindig komoly nehézségekbe ütközött, adataik statisztikai elemzése alapján azonban sikerült megállapítaniuk, hogy az űrben terjedő bizonyos elektromágneses zavarok összefüggenek a földrengések bekövetkezésével. A Csangheng–1 mérései hozzájárulnak ahhoz, hogy globális megfigyeléseket végezzenek, és átfogó statisztikai vizsgálatokat hajtsanak végre.
Csang Heng kínai tudós és feltaláló Kr. u. 132-ben a földrengések detektálására készített „szeizmoszkópjának” másolata. Az edény belsejében lévő inga a földrengés hatására megmozdult, meglökött egy emelőt, amely kinyitotta az egyik sárkány száját, az onnan kieső golyó keltette zaj a földrengésre figyelmeztetett. (Kép: Wikipedia, CC BY-SA 3.0)
A kutató előadásában elmondta, hogy a műhold öt év alatt 60 rengést figyelt meg, amelyek legalább 7,0 magnitúdó erősségűek voltak, valamint közel 600 rengést, amelyek legalább 6,0 magnitúdósak voltak. Megállapították, hogy a 6,0 magnitúdós rengések 80%-a esetében mintegy fél hónappal a rengés kipattanása előtt jelentkező, elektromágneses előjeleket sikerült kimutatniuk. Hangsúlyozta azonban, hogy a pontos előrejelzések készítéséhez még sok további kutatás szükséges, mert a jelek nagyobb részét csak a földrengés után sikerült azonosítani az elektromágneses mérések alapján, és csak az esetek kisebb részében sikerült már a rengés előtt észlelni a rengésre utaló elektromágneses zavart.
Az előrejelzések készítésében akadályt jelentett, hogy nem fértek hozzá valós időben a globális adatokhoz, továbbá a rendelkezésükre álló számítási kapacitások és emberi erőforrások is korlátozottak voltak. Emellett kiemelte, hogy a rengés pontos időpontjának, helyének és erősségének előrejelzése ma még teljességgel lehetetlen, mert az elektromágneses jelek az epicentrum sok száz kilométeres körzetében kimutathatók. Véleménye szerint 10–20 éven belül várható, hogy pontosabb előrejelzések készülhetnek.
A konferencián az is elhangzott, hogy a közeljövőben szándékoznak pályára állítani a Csangheng–1-02 műholdat, amely poláris pályán keringve a sarkvidékekre is kiterjeszti az észleléseket.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
A törökországi földrengések felszíndeformációja
Földrengés Törökországban és Szíriában
Földrengés nyomán felszínváltozás Horvátországban
Földrengés Franciaországban
Hetet egy csapásra Kínából
Az olaszországi földrengés hatása, részletesebben
Földrengés-előrejelzés műholdas segítséggel? (Xinhua)
Havi sorozatunkban az ázsiai és csendes-óceáni térségről találnak olyan híreket, melyek önálló cikkhez rövidek, ám talán mégsem érdektelenek. Hordozóeszközök, műholdak következnek.
