A kínai Galactic Energy cég 2020 óta használt hordozórakétáját rövid időn belül harmadszor vetették be.
A Ceres-1 (Y13) start a csiucsüani 95A indítóhelyről
A Ceres-1 rakéta utolsó fokozata Eros Orbital Test Platform néven maga is önálló űreszközként repül. Ez az első alkalom, hogy kínai magánfejlesztésű hordozórakéta esetében ilyesmivel kísérleteznek. A cél olcsó és könnyen, gyorsan hozzáférhető űrbeli tesztelési platformot kínálni egyes újonnan fejlesztett berendezésekhez, alkatrészekhez.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Május 29-én a Sárga-tengeren úszó platformról indult a Ceres-1S jelű, tengeri startokra kialakított rakétaváltozat. Két napra rá, május 31-én Csiucsüanból (Jiuquan) emelkedett a magasba egy újabb Ceres-1, rajta öt kisebb műholddal, amelyek alacsony Föld körüli pályára kerültek. A legújabb Ceres-1 indítás helyszíne ismét a szárazföld és az északnyugat-kínai Csiucsüan bázis volt. Június 6-án magyar idő szerint 7 órakor három műholdat bocsátottak fel 545 km magas poláris napszinkron pályákra. A szóban forgó műholdak közül a fő hasznos teher neve TEE-01B (Earth Eye-1), amely egy fél méter körüli felszíni felbontásra képes földmegfigyelő műhold. Adatait a megszokott távérzékelési alkalmazásokra, például erőforrások felkutatására, várostervezési, környezetvédelmi monitorozási, mezőgazdasági célokra hasznosítják majd. A Nahszing-3A és -3B (Naxing, más néven Nanostar) páros távérzékelési technológiák kipróbálására készült. (A Nahszing-1 nanoműhold még 2004-ben állt pályára, Nahszing-2 név alatt pedig egy technológiai kísérletekre szolgáló páros került fel 2016-ben, a Hosszú Meneteklé-6 rakétatípus bemutatkozó startja alkalmával.)
Négy műhold a Sárga-tengerről
Két kínai start, hat műhold
Új kínai rakéta, húsz műholddal
A Ceres-1 (Y13) start (Xinhua)
Szerdán egy kínai Ceres-1S rakétát indítottak egy úszó platformról.
