Több mint két éves szünet után sikeresen startolt a legnagyobb kínai rakéta.
A kínai űrprogram jövője szempontjából kritikus indításra került sor tegnap a Hajnan (Hainan) szigetén fekvő Vencsang (Wenchang) űrközpontból. A legerősebb kínai rakéta indult a világűrbe. A pontos időpont december 27-én magyar idő szerint 13:45 volt.
A rakéta
Mint arra az Űrvilág olvasói talán emlékeznek, 2016 novemberében sikerrel, majd 2017 júliusában kudarccal végződött a Hosszú Menetelés-5 (Long March-5 / Chang Zheng-5 / LM-5 / CZ-5) rakéta repülése. A mostani, harmadik példány repülése tehát igen kritikus volt, figyelembe véve, hogy
Az új CZ-5-ös rakéta az amerikai Delta-4 Heavyvel vethető össze. A rakéta 5 m átmérőjű és 56,97 m magas központi egysége tartalmazza a 31,02 m magas és 5 m átmérőjű első, és az annak a tetején ülő második fokozatot. A teljes rakéta starttömege 870 tonna, és az első fokozat, valamint a 4 gyorsítófokozat (lásd később) összesen 10 hajtóműve az induláskor 1080 tonna tolóerőt biztosít.
Az első fokozatban új kriogén hajtóműveket találunk, méghozzá két YF-77-est. Ez a Kínában valaha épített legerősebb hidrogén üzemanyagú rakétahajtómű. A második repülésen ezen hajtómű turbószivattyújával adódtak gondok. Az esemény kivizsgálása, a módosítások megtervezése, kivitelezése és tesztelése két évet vett igénybe. Az induláskor a két YF-77 együttesen 104 tonna tolóerőt biztosít és égési idejük közel 8 perc.
A központi első fokozat oldalára szerelt, 26,28 m magas, és 3,25 m átmérőjű, négy darab gyorsítórakéta (booster) mindegyike 2-2 darab YF-100-as hajtóművel rendelkezik. Az YF-100 az orosz RD-120 javított változata, mely kerozinnal és folyékony oxigénnel működik. Ezeket korábban már kipróbálták, hisz mind a CZ-6 (LM-6), mind pedig a CZ-7 (LM-7) típusok korábbi repülésein ilyenek üzemeltek. (A CZ-5 tulajdonképpen a CZ-6 és CZ-7 elemeiből épített nehézrakéta.) Egy-egy booster az induláskor mintegy 165 tonnát nyom, és 242 tonna tolóerőt biztosít, leválasztásukra a repülés harmadik percének végén kerül sor.
A harmadik Hosszú Menetelés-5 rakéta a vertikális szerelőállvány mellett a Vencsang űrközpontban. (Kép: CASC)
A CZ-5 második fokozata 12 m magas, 5 m átmérőjű, és két YF-75D LH2/LOX hajtóművet rejt. A két YF-75D 32,6 tonna tolóerőt biztosít 438 másodpercen át. (Hasonló rakétahajtóművek már évek óta üzemelnek a CZ-3A és CZ-3B rakéták végfokozataiban.) A 26 tonnás második fokozat 22,9 tonna üzemanyagot és oxidálóanyagot szállít. A rakétahajtóművek kétszeres gyújtásával (az első: 355 másodperc a LEO pálya eléréshez; a második 592 másodperccel később, 345 másodpercen keresztül) már közel a geostacionárius átmeneti pálya (GTO) eléréshez szükséges sebességre gyorsít a fokozat. (A repülési profil megfelel annak, amit a 2017-es, balul sikerült indításkor terveztek.)
Az YZ-2 jelű végfokozat első gyújtásával az, ami a rakétarendszerből még megmaradt, eléri a GTO pályához szükséges sebességet, majd második gyújtásával (több órával később) kialakítják a geostacionárius (GEO) körpályát.
A műhold
Korábban ezen a buszon valósultak meg az APStar-6D távközlési és a – második CZ-5 indításkor elvesztett – Sicsien-18 technológiai műholdak. A Sicsien-20 tulajdonképpen a 18-as pótlására épült, azzal megegyező űreszköz. A jelenleg használatos (DFH-4 buszon megvalósult) távközlési műholdak 20 gigabit/másodperces átviteli sebességével szemben 300 Gb/s sebességre képes. A Sicsien-20 optikai (lézeres) távközlési, valamint kvantumkommunikációs kísérleti berendezést is visz magával.
A CZ-5 jövője
Amennyiben a mostani CZ-5-tel minden rendben volt, akkor 2020 elején indulhat a Holdhoz a Csang'e-5 (Chang'e-5), mely sima leszállást és mintavételt követően 1976 óta az első űreszköz lehet, mely a holdport és holdkőzetet szállít vissza a Földre. Ha pedig tényleg „minden összejön”, akkor a 2020. július–augusztusi Mars-indítási ablakban, az ötödik CZ-5 starttal kerülhetne pályára az ország első bolygóközi űreszköze, a vörös bolygó körüli pályára álló orbiter, valamint a sima leszállást megkísérlő lander és az azon utazó rover.
Ahogy az Both Előd december 26-ai cikkében olvasható: „A Hosszú Menetelés-5 rakéta 5B változatát alacsony Föld körüli pályára indítandó küldetések számára tervezték. Első hasznos terhe egy új generációs, embereket szállító űrhajó legénység nélküli tesztrepülése lesz. Az új űrhajót Kína a Föld körüli pályánál távolabbra indítandó küldetések számára fejleszti, Az 5B változat sikeres repülése esetén Kína 2021-ben elkezdheti (moduláris) űrállomásának kiépítését.”
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
A Hosszú Menetelés-5 most a 7,5 tonnás Sicsien-20 (Shijian-20, a név jelentése gyakorlat(i)) távközlési holdat állította geostacionárius átmeneti pályára. A műhold a DFH-5 (Dong Fang Hong) műholdbusz alapjain épült. Ez ma a legmodernebb kínai nehéz GEO „műholdváz”, melyet a jelen és a közeljövő nagy kapacitású távközlési és geostacionárius földmegfigyelő holdjai fognak használni. Jellegzetességei:
Kína az élen maradna
Újra indulhat a kínai nagyrakéta
Óriásműhold Hosszú Menetelés-5 rakétával
Bemutatkozott a kínai nehézrakéta
Kiemelt kínai űrtervek 2015–2030 (3. rész)
Kiemelt kínai űrtervek 2015–2030 (1. rész)
Sikeres rakétateszt Kínában
Kész a kínai űrállomásmodul
Kína bolygókutatási tervei
A Sicsien-20 indítása Hosszú Menetelés-5 rakétával (Spaceflight Now)
Hosszabb kényszerszünet után várhatóan még az év vége előtt újra indulhat a kínai nagyrakéta, a Hosszú Menetelés-5.
