Ázsiai mozaik – 2021. március (2. rész)

Havi sorozatunkban az ázsiai országok űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

Rakétaügyek

Március 1-jén hozta nyilvánosságra az iSpace magáncég a pontosan egy hónappal korábbi Hyperbola-1-es rakétabaleset okait. Vizsgálatuk szerint a rakéta elvesztésének folyamata egy – az indítás után nem sokkal – lehulló hőszigetelő hab-darabbal kezdődött. Ez a darab, szerencsétlen módon, pont az egyik „sajtkockázó” irányító rácsnak ütközött és ott egy időre megszorult. Pár másodperccel később (nyilván a növekvő torlónyomás hatására) a kemény hab ugyan elszabadult, de közben deformálta a rács mozgató mechanizmusát. Ennek következményeként a rács állásszöge megváltozott, s így a rakéta eltért az elvárt repülési iránytól (lásd képünket). Ráadásul annak korrigálására sem volt mód. Rövid időn belül az elfordulás már olyan nagymértékű volt, hogy a rakéta a légerők hatására darabjaira szakadt. Az iSpace megkezdte a hiba kijavítását, és pár hónap múlva már újabb indítással számol.

Az XNA hírügynökség (Peking) március 4-én jelentette, hogy február utolsó napján a gyártó sikeres fékpadi tesztet hajtott végre a következő Hosszú Menetelés-5B (CZ-5B) rakéta indításának előkészítése kapcsán. Mint az ismert, ezzel a starttal kerülne pályára a tervezett kínai modulűrállomás első, 20-22 tonnás (központi) egysége, legkorábban talán áprilisban. A hajtómű égési próbája 520 másodpercig tartott, azaz 20 másodperccel tovább, mint amennyi ideig a rakétahajtómű az emelkedés közben üzemel. A mostani „forró” próbával a rakétahajtómű-típus kumulatív égési ideje elérte a 2520 másodpercet.

Szintén az XNA hírűgynökség jelentette ugyanezen a napon, hogy a legújabb Smart Dragon (magán) rakétaváltozat (az SD-3) első repülésére 2022-ben kerülhet sor. Ez a típus lesz az SD sorozat legerősebb tagja, melynek starttömege 140 tonna, és 1,5 tonnás űreszközt indíthat majd 500 km magas napszinkron pályára (SSO). A négyfokozatú, szilárd hajtóanyagú rakéta csoportos kivetőszerkezetébe maximum 20 kisebb-nagyobb műholdat lehet majd elhelyezni, és mind a szárazföldi, mind pedig a tengeri indítású változatot, illetve a hozzájuk tartozó földi rendszereket kialakítják. (Mint emlékezetes, a sorozat első, legkisebb változata még 2019 augusztusában végezte első repülését Csiücsüanból. Ennek az SD-1 jelű, 500 km magas SSO pályára 200 kg-ot indítani képes változatnak az idén 2-3 startját tervezik.

Balról jobbra az SD-1, -2 és -3 hordozórakéták

A China Aerospace Science and Technology Corp. (CAST) az idén összesen öt Hosszú Menetelés-11-es rakéta startjával számol, közülük egy szárazföldi, négy pedig tengeri indítás lesz. Erről március elején Pao Vejmin (Bao Weimin), a CAST tudományos és műszaki ügyekért felelős igazgatója beszélt a China Daily című lapnak. Mint ismeretes, a 20,8 méter magas, és 2 méter átmérőjű CZ-11 (LM-11) a Hosszú Menetelés család egyetlen szilárd hajtóanyagú tagja.

Az 58 tonna induló tömegű rakéta első startjára még 2015 szeptemberében került sor a Góbi-sivatagból. Ezen kívül még 10 indítás volt, közülük kettő tengeri start. Ahogy arról Pao beszámolt, jelenleg folyik a CZ-11A fejlesztése. Ez a rakéta 2 tonnás eszközt állíthatna alacsony (LEO) pályára, és nagyjából két éven belül állhat szolgálatba.

Kína a Marsnál

Március 4-én hozták nyilvánosságra a kínai Mars-szonda keringő egységének első nagyfelbontású felvételét. A publikált két fekete-fehér fotó akkor készült, amikor a szonda mintegy 330–350 km magasan haladt el a felszín felett. Felbontásuk 7 méter. A színes felvétel a Mars északi pólusát ábrázolja. A felvételekből összeállított videó itt tekinthető meg.

(Képk: CNSA)

Szaúdi–kínai űrkísérlet

Rijadból érkezett a hír a hónap 3. hetében, hogy Szaúd-Arábia egy kísérlettel vesz részt a kínai modulűrállomás programjában. A lehetőséget pár éve az ENSZ Világűriroda (UN OOSA) és a Kínai Űrrepülési Ügynökség (China Manned Space Agency) közösen hirdette meg, elsősorban a harmadik világ országai számára. A szaúdi szakemberek kísérleti napelemmintákat készítenek a kínai űrállomás külső részére, melyeken a kozmikus sugárzásnak a napelemekre gyakorolt hatását fogják vizsgálni. A cél, hogy a jövő űreszközein minél olcsóbb, de minél tartósabb napelemek üzemeljenek.

Kapcsolódó cikkek:
Ázsiai mozaik – 2021. március (1. rész)
Hyperbola-1: a második indítás kudarc
Ázsiai mozaik – 2021. február
Űrállomás, űrtávcső, űrhajósok
Okos Sárkány
Kína az élen maradna
Ázsiai mozaik – 2020. szeptember (2. rész)
GYORSHÍR: A Mars körül a kínai űrszonda
Kína nagy diplomáciai ugrása