Ha még nem lenne elég az űrszemétből...

...a nemrég felbocsátott kínai Hosszú Menetelés-6A rakéta utolsó fokozata is szaporítani látszik a darabok számát.

A rakéta július 5-én két Tienhui-5 (Tianhui-5) földmegfigyelő műholdat vitt 600 km magas poláris napszinkron pályára. A modern, erősen mérgező hajtóanyagok helyett kerozin–folyékony oxigén felhasználásával működő rakéta 2022-ben mutatkozott be, azóta mind a hat indítása sikeres volt. A július eleji is, abban az értelemben, hogy az orrkúpja alá helyezett műholdakat annak rendje és módja szerint a kijelölt pályára juttatta.

A Hosszú Menetelés-6A (Y7) rakéta felemelkedése a Tienhui-5-02A és -02B műholdakkal Tajjüanból (Taiyuan). (Kép: Zheng Bin / Xinhua)

Azonban a jelek szerint a rakéta alacsony pályán maradt utolsó fokozata körül kisebb, de földi megfigyelésekkel nyomon követhető darabok jelentek meg. A hírt a svájci S2a systems vállalat hozta nyilvánosságra, amely optikai megfigyelőrendszereket fejleszt és üzemeltet. Számos tárgyat észleltek a szóban forgó Hosszú Menetelés-6A rakétafokozat körül, amelyek eredete nem világos. Az Egyesült Államok Űrhadereje egyelőre (?) nem katalogizált a rakétafokozattal kapcsolatba hozható törmelékdarabot, ami arra utal, hogy méretük kicsi lehet. De kb. 7 km/s sebességgel haladva így is veszélyt jelenthetnek, ha valamilyen másik űrtárggyal ütköznének.

Az incidens feltehetően vagy a fokozat külső szigetelésének sérülésével, vagy az elégtelenül végrehajtott passziválás utáni hajtóanyag-maradvány robbanásával magyarázható. Más rakéták felbocsátásakor ilyen törmelékdarabok általában nem szoktak keletkezni, bár az S2a systems az idén március végén felbocsátott Hosszú Menetelés-6A rakéta utolsó fokozata körül is észlelet kb. 60 törmelékdarabot. Sőt, a 2022 novemberében az első Jünhaj-3 (Yunhai-3) földmegfigyelő holdat indító ugyanilyen rakéta utolsó fokozata közvetlenül a dolga végeztével több száz darabra esett szét.

Az űrszemét egyre nagyobb problémát jelent, különösen a mostani incidenssel is érintett alacsony Föld körüli térségben, ahol a legnagyobb sűrűségben keringenek műholdak, sőt emberekkel a fedélzeten repülő űrállomások is működnek. Az Európai Űrügynökség (ESA) űrtörmelékre szakosodott irodájának legfrissebb, júniusi becslése szerint a 10 cm-esnél nagyobb méretkategóriában 40,5 ezer űrszemétnek számító objektum kering a Föld körül, az 1 cm és 10 cm közötti méretűekből pedig még sokkal több, 1,1 millió. Nem is beszélve az 1 cm-esnél kisebb darabokról, amelyek megfigyelésére már nem alkalmasak az alkalmazott módszerek. Az 1 mm-esnél nagyobb szilánkok számát 130 millió körülire becsülik. Ugyancsak az ESA statisztikája szerint eddig több mint 640 incidens (műhold-szétdarabolódás, robbanás, ütközés vagy más rendellenes esemény) történt, amelyek mind szaporították az űrszemetet. Az űrügynökségek, vállalatok igyekeznek módszereket kidolgozni a helyzet kezelésére, elsősorban az űrszemét keletkezésének minél jobb megelőzésére, másrészt esetleg az eltakarítására. A Hosszú Menetelés-6A rakétafokozat esete arra is rávilágít arra, hogy a vállalkozások és az akár amatőr megfigyelők hogyan segíthetnek nyomon követni egyes űreseményeket.

Kapcsolódó cikkek:
Két Tienhui-5
A második Jünhaj-3
Jünhaj-3
Nulla szemét

Kapcsolódó linkek:
Űrszemétprobléma egy kínai rakétafokozattal (Space News)