Két hónapot felölelő összefoglalónk második része rakétákkal és a Naprendszer kutatásával foglalkozik.
Rakétaügyek
Már többször is írtunk arról, hogy a 2030-ig megvalósítandó első kínai személyzetes holdraszállást a jelenleg már üzemelő Hosszú Menetelés-10 (CZ-10, LM-10) rakéta módosított és jelentősen továbbfejlesztett változatának két példányával szeretnék végrehajtani. A tervek szerint az egyik rakéta az új generációs személyszállító űrhajót (három űrhajóssal), a másik a holdkompot indítaná el holdi átmeneti pályára (TLO). A két űreszközt a Hold körüli pályán kapcsolnák össze, majd a holdkomppal két kínai űrhajós landolna égi kísérőnkön, ahol hat órát töltenének.
A közelmúltban kínai szakemberek újabb jelentős előrelépésről számoltak be. Június közepén az új rakéta fejlesztés alatt álló YF-100-as hajtóművének három példányával hajtottak végre sikeres fékpadi tesztet. A három hajtómű „percekig” működött, miközben 382 tonna összesített tolóerőt adott le. (Annak, hogy csak három hajtómű működött egyidejűleg, egyszerűen az az oka, hogy jelenleg nincs akkora függőleges fékpad, amelyre több rakétamotort lehetett volna szerelni.)
A kínai holdprogramhoz tervezett rakétaváltozat központi fokozata 92,5 méter magas lenne (kb. mint egy 31 szintes toronyház) és ehhez oldalt még boosterek is csatlakoznának. A teljes rendszer induló tömege elérné a 2189 tonnát, míg a rakétamotorok induló tolóereje a 2678 tonnát. A rakéta a holdi átmeneti pályára 27 tonna tömeget indíthatna.
Egyébként Kína fejleszti a CZ-10 oldalsó fokozatok nélküli, de megerősített változatát is. Ez 67 m magas lenne, maximális induló tömege elérhetné a 740 tonnát. Ez az második generációs űrhajót (a plusz rakomány mennyiségétől függően) 4–7 űrhajóssal a fedélzetén indíthatná a Tienkung űrállomáshoz úgy, hogy az űrhajó maximális induló tömege nem haladja meg a 14 tonnát. Természetesen ugyanezt a rakétát lehetne használni a magáncégek által fejlesztendő, már visszatérő modullal is ellátott, és többször felhasználható teherűrhajók indítására is. A „feltuningolt” CZ-10 bemutatkozó repülését legkorábban 2027-re várhatjuk.
Naprendszerkutatás
Még május 31-én jelentette be a fejlesztő és üzemeltető japán ISAS (Institute of Space and Aeronautical Sciences), hogy még áprilisban (!) elvesztették a kapcsolatot az emberiség jelenleg egyetlen, Vénusz körüli pályán üzemelő űrszondájával. A 2010-ben indított, és nagy nehézségek árán végül a bolygó körül csak 2015 óta működő Akacuki (Akatsuki) instabil (billeg), így antennája nem néz a Föld felé. (Képünkön az űrszonda ultraibolya kamerájának felvétele a Vénuszról.)
(Kép: JAXA)
Úgy tűnik, hogy India a Mangalján-2 (Mangalyaan-2) Mars-szondával nem egyszerűen landolni szeretne a vörös bolygón, de odajuttatna egy kis méretű légi drónt is! A MarBLE (Martian Boundary Layer Explorer) egy drónhelikopter lenne, amelyen tudományos eszközöket is elhelyeznének, és a tervek szerint akár 100 métert is repülhetne a Mars igen ritka légkörében. Annak érdekében, hogy mind a leszállóegységgel, mind pedig a drónnal folyamatos kapcsolatot tarthassanak, az ISRO egy adatátjátszó űrszondát is Mars körüli pályára kíván juttatni. A Mangalyaan-2 legkorábban a 2026-os indítási ablakban startolhat. A hordozóeszköz természetesen az LVM-3 rakéta lesz. A küldetés politikai célja egyértelmű: a Mars-helikopterrel beelőzni az azt szintén fejlesztő Kínát.
Már jóval a Hold túloldalán végrehajtott sikeres felszíni mintavétel után derült ki, hogy a Csang’e-6 (Chang’e-6) által a felszínre eljuttatott kis méretű kínai zászló egy bazaltszálakat tartalmazó „textilből” készült. Így várhatóan nagyon sokáig csodálatos állapotban marad meg a zord környezetben is. Természetesen itt nem csak „esztétikai” és politikai kommunikációs kérdésről van szó. A fejlesztők a legkülönfélébb földi hasznosításokban is gondolkodnak – ehhez pedig a holdi szélsőséges körülmények remek kísérleti terepet biztosítanak.
Július 5-én Kazahsztán is csatlakozott a kínai vezetésű ILRS (International Lunar Research Station) holdprogramhoz. Ezzel annak – az alapító Kínával és Oroszországgal együtt – jelenleg tizenkét nemzet a tagja. Az amerikai kontinensről Venezuelát és Nicaraguát, Ázsiából Azerbajdzsánt, Pakisztánt, Thaiföldet és Kazahsztánt, míg Európából Belaruszt és Szerbiát találjuk a részvevők között. Kevéssé ismert, hogy a projektnek részese lehet szervezet is. Így fordulhatott elő, hogy július 12-én Magyarországról Magyar Napfizikai Alapítvány (Hungarian Solar Physics Foundation, HSPF) írt alá együttműködési szerződést a hefei Világűrkutató Laboratóriummal. Érdekes, hogy az Alapítvány honlapján augusztus 10-ig erről nem lehetett hírt vagy sajtóközleményt találni – vagy csak e sorok szerzője nem keresett elég hatékonyan. Ezért kizárólag egy a kínaiból magyarra fordított Weixin-közleményre tudtunk hagyatkozni. Ezek szerint „2024. július 12-én délelőtt Fáy-Siebenbürgen professzor, a Magyar Napfizikai Alapítvány elnöke delegációt vezetett a Deep Space Exploration Laboratory hefei központjába. Wu Yanhua, a nagyobb űrkutatási projektek vezető tervezője, és Hu Chaobin, a pártbizottság titkára, valamint a Deep Space Exploration Laboratory igazgatóhelyettese találkozott Fáy-Siebenbürgen elnökkel és delegációjával.” (…) „A találkozó után a két fél aláírta a Nemzetközi Holdkutató Állomással kapcsolatos együttműködési megállapodást.”
A képen Wu Yanhua és Erdélyi (von Fáy-Siebenbürgen) Róbert
Bár intézményi aláírója az IRLS-nek több is van – például az Asia-Pacific Space Cooperation Organization, vagy most már a magyar alapítvány –, úgy tűnik, a kínai szervezők nem boldogak az eddigi eredményekkel. Ez nem is csoda, hisz az Artemis Accords aláíróinak száma többszöröse az IRLS aláíróiénak. Ezért most a számok bűvöletében élő kínai vezetők bejelentették, hogy 50 ország 500 intézményében 5000 szakembernek küldtek el felhívást a programban történő részvételre.
(Folytatjuk!)
Kapcsolódó cikkek:
Ázsiai mozaik – 2023. augusztus (3. rész)
Ázsiai mozaik – 2023. július (1. rész)
Az Akacuki képei
India a Marsra tart
Landolás a Hold túloldalán
Felszálltak a holdi minták
Nemzetközi kutatóállomás a Holdon
Ázsiai mozaik – 2024. május (1. rész)
Ázsiai mozaik – 2024. június–július (1. rész)
Adatok a Szojuz TMA-6 repüléséről
A „kínai Starlink” műholdsereg első 18 tagjának felbocsátása után 50-nél is több nagy törmelékdarab jelent meg az alacsony Föld körüli pályák térségében.
