35 éve indult Ausztrália első műholdja

Ausztrália nem mondható űrkutatási nagyhatalomnak, hiszen nem küldött űrszondát egyik égitesthez sem, tudományos programjait főként nemzetközi együttműködésben folytatja. Az első ausztrál műhold felbocsátásának 35. évfordulója azonban mégiscsak a kontinensnyi ország űrkutatására irányítja a figyelmet.

Ausztrália korábban brit koronagyarmat volt, 1901-től perszonálunióban áll az Egyesült Királysággal, jelenlegi uralkodója II. Erzsébet angol (és ausztrál) királynő. Így érthető, hogy politikailag és gazdaságilag rendkívül szoros kapcsolatokat ápol Nagy-Britanniával. Ez igaz az ország űrkutatására is.
Másfél évvel a II. világháború vége után, 1947. április 1-jén angol-ausztrál egyezmény született a Nagy-hatótávolságú Fegyverek Létesítménye létrehozásáról, április 24-én pedig egy Woomera nevű ausztrál kisváros mellett letették a rakétatelep (a majdani indítóbázis) alapjait. Woomerából az első rakétát 1949-ben indították, ahol ettől kezdve angol katonai rakétákat teszteltek. Itt kísérleteztek a Blue Streak rakétával, ami a majdani Europa-I hordozórakéták elődjének tekinthető. (A ma is használt nagysikerű európai Ariane rakéták éppen az Europát váltották fel.) A katonai kísérletek folytatásának is tekinthető WRESAT-1-et (Weapons Research Establishment Satellite - Hadikutatási Intézmény Holdja), Ausztrália első műholdját, az angol rakétákkal való kísérletek ellenére az amerikai Redstone rakétával indították 1967. november 29-én. A 73 kg tömegű mesterséges égitestet 193 - 1259 km-es, ellipszis alakú, ún. poláris pályára állították. Katonai elnevezése ellenére nem csak katonai kutatásokat végzett. A SPARTA-kísérletet egy rakétaelhárítási program keretében hajtották végre, míg a hold tudományos eredménye a Nap ún. korpuszkuláris sugárzásának mérése volt. (Erre szolgált egy magnetométer és egy fedélzeti ioncsapda.)
Az azóta eltelt évek során folytatódtak a katonai kísérletek, az Egyesült Királysággal és az Egyesült Államokkal együttmuködésben. 1982. januárjától Woomera nagyobb nyilvánosságot kapott, kutatói pedig nagyobb önállóságot. Több tudományos program indult, az együttmuködést 1996-ben kiterjesztették Japánra is, részt vettek például a Japán űrrepülőgép-tervek kidolgozásában, a tesztelésekben.
Ausztrália jelenleg (nem utolsó sorban a déli ózonlyuk és az ország különleges elhelyezkedése miatt) főként a felsőlégköri kutatásokra összpontosít. Ezen kutatásokhoz erre alkalmas kutatórakétákat, illetve állandóan továbbfejlesztett meteorológiai ballonokat használnak.
Ezen túlmenően jelenleg készül a FedSat mini-műhold (bevezető képünkön), melynek indítására egy japán rakétával december közepén kerül sor. A FedSat jelentősége abban van, hogy a már említett korai űrkorszakot követően, több évtizedes kihagyás után ez lehet Ausztrália első műholdja. Ennél azonban fontosabb, hogy a műholdat közel száz kezdő tudós és mérnök építette mintegy tanulásként, és segítségével távközlési, űrtudományi és navigációs kisérleteket kívánnak elvégezni. Érdekes ötletnek tűnik, hogy a műhold oldalán egy CD-t is elhelyeztek, mely időkapszulaként tartalmaz hangokat, zenéket, mondatokat 2000 Ausztráliájából...

Kapcsolódó linkek:
Ausztrália Űrkutatási Intézete (ASRI)