A Barents-tengerről elindult a Kompasz-2 orosz mesterséges hold, fedélzetén egy magyar részvétellel épített mérőműszerrel.
A név jelentése iránytű; a hold neve angol nyelvű rövidítéssel COMPASS (Complex Orbital Magneto-Plasma Autonomous Small Satellite). Maga a műhold kis tömegű, mindössze 80 kg-os (ebből a műszerek 20 kg-ot tesznek ki). Tervezett elliptikus pályája 400 és 600 km-es magasság között húzódik, az Egyenlítő síkjához képest 79°-os hajlásszöggel. Indítására a Barents-tengerről, Murmanszk közeléből, a „Jekatyerinburg” orosz tengeralattjáró fedélzetéről került sor, magyar idő szerint május 26-án este 20:50-kor. Az ezúttal békés célra „bevetett” hordozóeszköz az R29RM/RSM-54 Shtil (NATO jelöléssel SS-N-23 "Skiff") háromfokozatú, folyékony hajtóanyagú interkontinentális ballisztikus rakéta volt.
A Kompasz-2 tudományos célja a Földön történő rendkívüli eseményekkel (pl. földrengésekkel, trópusi viharokkal, geomágneses viharokkal) kapcsolatba hozható elektromágneses jelenségek észlelése és elemzése. Az Orosz Tudományos Akadémia földmágnesességgel, ionoszférával és hullámterjedéssel foglalkozó IZMIRAN intézetének vezetésével a programban először vizsgálják majd szisztematikusan, hogy lehetséges-e a szeizmikus jelenségek előrejelzése műholdakkal. A további tervekben egy, a Föld körül keringő műholdak alkotta hálózat (16 Vulkan-hold) is szerepel.
Az ELTE Űrkutató Csoportja vezetésével kifejlesztett első SAS (Signal Analyser and Sampler) berendezés 1989-ben az orosz Interkozmosz-24 műhold fedélzetén repült. Feladata a műholdakon mérhető whistlerek (a villámok által keltett, a Hz-kHz frekvenciájú ún. VLF tartományba eső elektromágneses jelek) terjedési jellemzőinek és a jelalak finomszerkezetének vizsgálata volt.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
A 90-es években felmerült az alacsony frekvenciás (ULF-VLF) elektromágneses jelenségek és a szeizmikus aktivitás feltételezhető kapcsolata, vagyis a földrengések előrejelzésének lehetősége. A továbbfejlesztett, csökkentett méretű berendezés (SAS2) ukrán készítésű elektromos és mágneses érzékelőket használ. Először 2001 decemberében, az orosz-ukrán Kompasz hold fedélzetén jutott a világűrbe. Az a műhold – a sikeres start ellenére – sajnos elveszett, mivel nem reagált a földi parancsokra. A kísérlet pótlására, a Kompasz-2 és rajta a SAS2 repülésére most kerül sor.
Elhalasztották a Kompasz indítását
A Kompasz-2 honlapja (IZMIRAN)
ELTE Űrkutató Csoport
SAS-szem a katasztrófa-észlelésben – Ferencz Csaba cikke a MŰI honlapján (2005)
Ma estére tervezték, de legalább egy nappal elhalasztották az orosz Kompasz-2 mikroműhold indítását. A műholdon magyar műszer is helyet kapott.
