Egy napkutató űreszköz és egy űrbeli kötelékrepülést végrehajtó műholdpáros indult kedden orosz hordozórakétával.
A szovjet idők SS-18-as interkontinentális ballisztikus rakétájából átalakított Dnyepr hordozórakéta Jasznijból (Orenburgi terület, Dél-Oroszország) indult június 15-én, magyar idő szerint 18:14-kor. A háromfokozatú hordozóeszköz a start után 16 perccel poláris napszinkron pályára, kb. 720 km magasba juttatta hasznos terheit.
A Picard a Föld körül. (Fantáziakép: CNES / D. Ducros)
A francia Picard két évre tervezett küldetése során a Napot figyeli, három különböző fedélzeti műszerével. Fő feladata a Nap aktivitásának, változásainak kutatása, a naptevékenység földi hatásainak jobb megismerése. Az alig 150 kg tömegű műhold a Francia Űrügynökség (CNES) mikroműhold-platformján alapul. A Jean Picard 17. századi francia csillagász – a Nap pontos átmérőjének első meghatározója – nevét viselő űreszköz tudományos programjában a franciák mellett belga és svájci kutatók is részt vesznek. Az űreszközre 70 millió eurót költöttek.
A Picard 11 cm-es távcsövével (SODISM) a Nap átmérőjét, alakját, forgását követik nagy pontossággal. Másik két berendezés (SOVAP és PREMOS) segítségével központi csillagunk energia-kibocsátását, annak változásait mérik az ultraibolya, látható és infravörös tartományban. Az űreszköz – mivel más módszereket használ – jó kiegészítője lesz a februárban indult amerikai SDO-nak (Solar Dynamics Observatory).
A svéd Prisma kísérlet műholdpárosa, a Tango (balra) és a Mango (jobbra). (Fantáziakép: Swedish Space Corp.)
A Prisma egy a jövő űreszközei számára fontos technológiát, az automatizált kötelékrepülést és a műholdak csatlakoztatását próbálja ki. A két műhold (Tango és Mango) augusztus elején válik el egymástól, hogy megkezdjék manővereiket. Az automata dokkolási kísérletet svéd, a GPS-es helymeghatározó berendezést német, a rádiós műszert francia, az optikai navigációs berendezést dán vezetéssel készítették. Az aktív szerepet a Mango (150 kg) játssza majd, többször megközelítve a Tangót (40 kg). A program 10 hónapon át tart, hogy a hosszú kísérletsorozat minden elemére jusson idő – előbb az egyszerűbbekre, aztán fokozatosan az egyre összetettebbekre.
A műholdpár nagyobbik darabja két fedélzeti hajtóművével kipróbál egy új, környezetbarát, nem mérgező hajtóanyagot is. Az ammónium-dinitramid még hatékonyabb is, mint az általánosan alkalmazott hidrazin.
A Dnyepr rakéta eddigi 15 repüléséből a mostanival együtt 14 bizonyult sikeresnek.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Napkutató műhold indult Floridából
Picard és Prisma (Spaceflight Now)