Hét törpe

Nem Hófehérke törpéiről, hanem egy hófehér Minotaur-4 rakéta utasairól van szó.

Az alaszkai Kodiakból magyar idő szerint november 20-án 2:25-kor (helyi időben még 19-én délután, 16:25-kor) startolt egy amerikai Minotaur-4 hordozórakéta, amely összesen hét kisebb mesterséges holdat állított alacsony (kb. 650 km-es) Föld körüli pályára.

(Képek: Stephen Clark / Spaceflight Now)

Amikor a műholdindítások árát általában dollármilliárdokban fejezik ki, egy 170 milliós start igazán „akciósnak” számít. A Minotaur-4 rakéta főként a hadrendből kivont ballisztikus rakták szilárd üzemanyagú hajtóműveiből épült. A nukleáris robbanótöltetek helyett békésebb utasokat, hét műholdat szállított a hordozóeszköz. A hét „törpén” összesen 16 tudományos és technológiai űrkísérlet repül. A megrendelők: az amerikai légierő, a haditengerészet, az űrhivatal (NASA) és a tudományos kutatási alap (NSF). A műholdak együtt 120 millió dollárba, a hordozórakéta 50 millióba került.

A NASA FASTSAT mikroműholdjáról és az általa szállított, később elengedendő NanoSail-D kísérleti napvitorlásról előzetesen már részletesebben írtunk (ld. lent). Az elsődleges hasznos teher az STPSat-2 jelölést viseli, és a hadsereg legígéretesebb új technológiai fejlesztéseinek a világűr körülményei közt való kipróbálását szolgálja. A három részből álló FASTRACK (Formation Autonomous Spacecraft with Thruster, Relnav, Attitude and Crosslink) műhold a Texasi Egyetem fejlesztése, mintegy száz hallgató munkájának bevonásával. Az űreszközök egymás közti kommunikációval és GPS-es navigációval segített autonóm kötelékrepülést gyakorolnak majd. A Falconstat-5-öt a légierő akadémiájának hallgatói készítették. Rákerült egy Hall-effektust alkalmazó kísérleti ionhajtómű és az annak a műhold elektromágneses környezetére gyakorolt hatását vizsgáló műszeregyüttes. A Falconsat-5 másik feladata a földi ionoszféra rádiós távközlést befolyásoló hatásainak kutatása. A RAX (Radio Aurora Explorer) méréseitől a sarki fény kialakulásának jobb megértését remélik. A NASA O/OREOS nevű nanoműholdja mikroorganizmusokból és szerves anyagokból álló mintákat visz magával, hogy vizsgálja viselkedésüket az űrbeli sugárzási környezetben. (Hasonló feladatokon dolgozó elődei a 2006-os GeneSat és a 2009-es PharmaSat voltak.)

A mostani start volt a Minotaur-4 rakéta harmadik alkalmazása. Idén áprilisban egy szuborbitális repülést oldottak meg vele, szeptemberben pedig az űrmegfigyelő rendszer részeként készült SBSS műholdat állította Föld körüli pályára. Ez volt a Minotaur-4 első startja Alaszkából, ahonnan korábban már egyszer – még 2001-ben – történt műholdindítás.

Kapcsolódó cikkek:
Napvitorlás is indul Alaszkából
A figyelőrendszer az űrbe megy
Katonai kísérlet és gyógyszerteszt

Kapcsolódó linkek:
A Minotaur-4 által szállított műholdakról (Spaceflight Now)