Sorozatunkban az európai űrtevékenységgel kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.
Elsőségek
Április 3-án az Európai Űrügynökség (ESA) bemutatta a Hold térségébe induló első európai „űrhajóst”. Az idézőjel nem véletlen, hisz Shaun egy birka, az Aardman’s Family című tévésorozat szereplője. Ha sikerül, akkor Shaun az Artemis-1 küldetésben eljuthat a Holdig, sőt azon túl több tízezer kilométeres távolságba. Utaztatására a „jogot” az ESA azzal szerezte meg, hogy – mint ahogy arról többször beszámoltunk – az Artemis program Orion személyszállító űrhajóinak hajtóműves műszaki egységét (ESM) európai vállalatok és szakemberek készítik.
„Természetesen” a játékfigura nem felkészítés nélkül indul a világűrbe! Repült például a „Zero G” Airbus A310-es repülőgéppel, és más kalandokban is része volt.
Az ENSZ Világűriroda (UN-OOSA) és a japán JAXA űrügynökség közös, KiboCUBE projektjének keretében pályára állt a negyedik CubeSat. A japán ISS modulból fejlődő országok apró műholdjait állítják pályára. Az elmúlt 5 évben így került Föld körüli pályára Kenya, Guatemala és Mauritius egy-egy műholdparánya. Most a „klubhoz” egy európai ország csatlakozott. Augusztus közepén ugyanis a Kibo modulból kilökték Moldova első űreszközét. Az 1 literes térfogatú CubeSat a TUMnanoSAT nevet viseli, építői a Moldovai Műszaki Egyetem (TUM) munkatársai és diákjai. A technológiai demonstrációs eszköz fedélzetén különféle apró szenzorokat, elektronikai komponenseket, napelemet és adatátviteli eszközt tesztelnek. Képünkön a TUMnanoSAT áramköri elemei láthatóak.
Védelmi alkalmazások
Az Európai Unió megtette az első lépést az öreg kontinens hiperszonikus rakéták elleni védelmi rendszerének kialakítása felé. Mint az ismert, Oroszország és Kína már egyaránt rendszerbe állított olyan fegyvereket, melyek célpontjukat a hangsebesség legalább ötszörösével közelítik meg. (Sőt, Oroszország ilyen fegyvereket már be is vetett Ukrajnában.) Épp ezért az Európai Bizottság (EC) Védelmi Alap Programbizottsága egy 100 millió eurós szerződést írt alá egy 13 vállalatot és intézményt magában foglaló konzorciummal az EU HYDEF projekt tanulmánytervének elkészítésére. A HYDEF (European Hypersonic Defense Interceptor) célja, hogy 2035-re kialakítsa a hiperszonikus támadóeszközök felderítésére és elfogására alkalmas védelmi rendszert. A most induló első fázis (concept phase) hároméves lesz, és a felderítési, követési, pályaszámítási és elfogási fázisokhoz kötődő technológiai lehetőségeket és fejlesztési igényeket vizsgálja. Olyan témákat érint, mint például „innovatív és nagysebességű manőverezés és vezérlő rendszerei”, vagy „fejlett érzékelők”. Talán meglepő, de a programba bevontak három megbízható katonai szövetségesnek számító kelet-európai országot is! Lengyelországot két, míg Csehországot egy intézmény képviseli. Az EU HYDEF erősen kapcsolódik a francia TWISTER programhoz, illetve arra részben építve annak kibővítése lesz. A jelenleg futó TWISTER már 2030-ra célul tűzte ki, hogy „közepes hatótávolságú manőverező ballisztikus rakéták, hiperszonikus cirkáló rakéták és siklóeszközök, valamint a következő (5. és 6.) generációs harci repülőgépek” felderítésére, követésére és megsemmisítésére legyen képes – de persze Franciaország esetében.
Az Airbus sikeresen modernizálta a német véderő (Bundeswehr) Wilheimben található BSg-A földi állomását, mely ennek köszönhetően teljes egészében integrálódott a Német Kiber- és Információs Űrparancsnokság SATCOMBw Level 2 katonai műholdas távközlési rendszerébe. Az európai vállalat ezen túl elvégezte a BSmM1-hü és BSdynM2-mod földi állomások modernizációját is. A következő hetekben és hónapokban további 14 kisebb-nagyobb állomást modernizálnak a VHTF23 nevű program keretében, aminek köszönhetően ezek – és a korábban már javításon átesett 12 állomás – elérik a SATCOMBw Level 2 szintet. A Level 2 modernizációs szint azt jelenti, hogy az adott állomás teljes egészében autonóm, és fokozott kiberbiztonsági követelményeknek felel meg.
Start- és start-up-ügyek
Augusztus közepén jelentették be, hogy öt „északi” ESA üzleti inkubációs központ (ESA BIC) közösen elindítja a Nordic Launch 2022 nevű projektet. A dán, észt, finn, norvég és svéd BIC-ek által koordinált projekt célja, hogy mentorálja a műholdas technikák alkalmazásaival foglalkozó kisvállalkozások és spin-off cégek munkáját. A résztvevők két év alatt, együttesen 50 ezer eurónyi business coaching és technical support támogatást kapnak az Európai Űrügynökségtől és ipari szereplőktől. A Nordic Launch 2022 ipari és tudományos támogatói között olyan nevek szerepelnek, mint az Equinor, a Nordea, a Terma, a GomSpace, a SONY, a Beyond Gravity, a T-lab, vagy a Norwegian Space Center. További információk itt találhatók.
E sorok írásakor úgy tűnik, hogy szeptember 30-án, a Cape Canaveral-i SLC-41-es indítóhelyről, egy Atlas-5 rakéta hátán kerülhet Föld körüli pályára a luxemburgi SES vállalat soron következő két geostacionárius holdja. A SES-20 és SES-21 C-sávú televíziós és adatátviteli szolgáltatásokat nyújt az Egyesült Államokban levő előfizetői számára.
Egy hónapja még októberre tervezték annak a SpaceX Falcon-9 rakétának a startját, mely – a legújabb tervek szerint – novemberben állíthatja pályára az O3b szélessávú távközlési konstelláció következő két tagját. A Boeing által épített két közepes pályamagasságú (MEO) hold tulajdonosa és üzemeltetője szintén a luxemburgi SES.
Kapcsolódó cikkek:
Artemis-1: szeptemberben már nem valószínű
Dragon CRS-25: elindult
CubeSatok indítása az ISS-ről
SES-22: egy új korszak kezdete
Távközlési fúzió
Évekkel ezelőtt, 2012-ben állt pályára a Masat-1-gyel azonos méretű első román műhold, a Goliat.
