Űrvilág.hu - Európai mozaik – 2024. december (2. rész)

Űrkutatás, űrtevékenység - űrvilág.hu űrkutatási hírportál

Európai mozaik – 2024. december (2. rész)

2025.01.12. 11:15 Kis űreszközök nagy szerepe, Üzlet és munkahely, Artemis

Sorozatunkban az ESA és az európai országok űrtevékenységének olyan híreivel jelentkezünk, melyek önálló cikkhez rövidek. Az első horvát műholdról és más érdekességekről olvashatnak.

Horvátország első műholdja

Sikeres volt az első horvát műhold startja, és az űreszköz be is jelentkezett az üzemeltetőknél. A CroCube nevű CubeSat (képünkön) a karácsony előtt egy Vandenbergből indított Falcon-9 rakéta rakományának egyike volt (Bandwagon-2 költségmegosztásos repülés). Az 500–550 km-es magasságú pályára került, 1 liter térfogatú, parányi kamerával is ellátott CroCube a start után 2 és fél órával jelentkezett be. Működését a SATNOGS globális rádióamatőr-hálózat (is) követi, de erre bárkinek lehetősége van a fejlesztők által ingyenesen biztosított (az App Store-ról vagy a Play Store-ról letölthető) CroCube mobilapplikációval.

Ahogy azt a projektet megálmodó és vezető Daniela Jović nyilatkozta, a program célja kettős. Egyrészt szeretnék motiválni az ifjúságot a STEM-tárgyak tanulására, felkelteni érdeklődésüket az űrkutatás, a csillagászat, és általában a tudományok iránt. A másodlagos cél az volt, hogy az űreszközön elhelyezzék az Astrotron 1000 jelű űrkísérletet, melyben a mikroelektronikai alkatrészeknek a sugárzás és az extrém hőmérséklet hatására bekövetkező fáradást vizsgálják. A 10 cm × 10 cm × 10 cm-es és 1,1 kg tömegű CroCube megvalósítását három éve kezdte néhány lelkes önkéntes, akik a cseh Spacemanictól és a Društvo EVO (Outside the Box Education Association) nevű szervezettől kaptak rengeteg segítséget. További információk a www.crocube.hr honlapon.

Röviden

Az ESA is besegít az indiai ISRO-nak a Gaganján (Gaganyaan) űrhajósprogramba – jelentették be a felek december 4-én. Az Európai Űrügynökség a nagyjából globális fedést biztosító ESTRAC műholdkövető, telemetriai és irányítóhálózat egyes elemeit biztosítja majd az első négy tesztrepülés során. A Gaganján első repülésén a Kourou-ban található 15 m-es antenna és annak rendszerei juthatnak fontos szerephez. Később azonban a munkába bekapcsolódnak a Németországban (DLR) és Spanyolországban (INTA) található állomások, illetve az európai irányítóközpont (ESOC) is.

A finn ICEYE és az emirátusi SpaceTech vegyesvállalatot hozott létre az arab országban. A vállalkozás célja kisméretű, apertúraszintézises radart (SAR) hordozó műholdak fejlesztése és gyártása. A közös cég létrehozása logikus folytatása annak a korábbi kooperációnak, melynek csúcspontja a Foresight-1 műhold indítása volt. A 2024 augusztusában pályára került hold fővállalkozója az ICEYE volt, és az Egyesült Arab Emírségek SAR-holdjaként vonult be az asztronautika történetébe.

2024 utolsó negyedévében öt európai ország csatlakozott az amerikai vezetésű Artemis Accords-hoz. Negyvenötödikként Észtország október 13-án, majd Ciprus (46., október 23.) és Dánia (48., november 13.) írta alá a szerződést. Ausztria november 12-én, 50. országként, majd Liechtenstein 52-edikként december 20-án csatlakozott.

Kékkel az Artemis Accords-t, pirossal a kínai-orosz nemzetközi holdi kutatóállomás (International Lunar Research Station, ILRS) szerződését eddig aláíró európai államok (plusz Kazahsztán) a 2025. január 7-i állapot szerint. (Forrás: Wikipedia)

A Virgin Galactic vizsgálja annak lehetőségét, hogy esetleg Európából is indítson űrturistajáratokat. Első lépésként Richard Branson cége megbízási szerződést kötött az olasz ENAC polgári repülésügyi szervezettel, hogy az vizsgálja meg, lehetséges lenne-e az Olaszország déli részén – Pugliában, a Taranto Groattaglie repülőtér területén megvalósítandó – Grottaglie Spaceport ilyen célú használata. Az tehát még egyáltalán nem biztos, hogy a projekt el is fog indulni – de az szinte biztos, hogy még ha igen is, akkor sem kerülhet sor az első turisztikai (és tudományos) célú űrugrásokra 2029–2030 előtt. A helyzet ugyanis az, hogy az ENAC csak azt vizsgálja, hogy lehetséges lenne-e a biztonságos légtérmegosztás, figyelembe véve a Virging Galactic szárnyas szerkezeteinek repülési profiljait. Amennyiben igen, akkor a következő lépés a pugliai környezetvédelmi, az olasz tengerbiológiai és egyéb hatóságok vizsgálata.