Hazánk várhatóan 2004-ben az Európai Unió tagja lesz, s a tárgyalások jelenlegi állása szerint néhány éven belül az Európai Űrügynökséghez (ESA) is csatlakozhatunk. Cikksorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az Űrvilág Olvasói.
A vasfüggöny leereszkedett. A keleti oldalon rekedt országok űrkutatási tevékenysége évtizedekig szinte csak a nagyhatalmak által indított műholdak távcsöves megfigyelését jelentette. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Azonban De Gaulle francia tábornok már 1945-ben utasítást adott mintegy 100 német rakétamérnök biztosításáról. A szakemberek 1947 márciusában érkeztek meg Franciaországba. Több föld-levegő (légvédelmi) rakéta kifejlesztését követően 1949-ben megkezdték a Véronique – német alapanyagokból készített – kutatórakéta próbáit.
Mindeközben többek között a Brit Bolygóközi Társaság támogatásával 1951-ben megalakult a Nemzetközi Asztronautikai Szövetség (International Astronautical Federation), melynek egyik fő célja az űrkutatás során alkalmazott és kifejlesztett technika „földi” hasznosítása. Nagy-Britannia magas szélességeken helyezkedik el, ezért területéről nem célszerű hordozórakétákat indítani (nagyobb tolóerőre volna szükség). Emiatt az ország Ausztráliával együttműködve a kontinensnyi állam Woomera nevű űrközpontjában fejlesztette ki a Blue Streak hordozórakétát(képünkön), amit később egy sor rakétaprogram követett.
Emellett Nagy-Britannia ballonokkal a magaslégköri kutatásokból is jelentősen kivette részét. A hordozórakéták fejlesztésének éllovasa azonban Franciaország volt. 1948-49-ben a Szahara Marokkó határához közeli részén, Algéria – akkori francia gyarmat – területén építették meg Hammaguirt, a francia rakétakísérleti központot. 
Innen indították 1967-ig (az ország függetlenedéséig) az összes francia rakétatípust, illetve később több francia műholdat. 1961. február 22-én Hammaguirból egy Véronique típusú rakéta „hasznos terheként” 8 percen át tartó repülésre indult 110 km-es magasság elérésére Hector, az első francia (és így európai) „űrugró” patkány.
Az európai űrtevékenység (1. rész): A HÁBORÚ ROMJAIN
Európai Űrügynökség
Hazánk várhatóan 2004-ben az Európai Unió tagja lesz, s a tárgyalások jelenlegi állása szerint néhány éven belül az Európai Űrügynökséghez (ESA) is csatlakozhatunk. Most induló sorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az Űrvilág Olvasói.
