Hazánk várhatóan 2004-ben az Európai Unió tagja lesz, s a tárgyalások jelenlegi állása szerint néhány éven belül az Európai Űrügynökséghez (ESA) is csatlakozhatunk. Sorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az ŰRVILÁG Olvasói. Ebből a részből megtudhatják, hogy miképp indult az Öreg Kontinens első rakétájának fejlesztése.
A még De Gaulle által 1959-ban indított program rakétái, melyek a Drágakő-sorozat részét képezték, elérték teljesítőképességük határát. A Diamant-rakéták három fajtájának 12 indításából 10 volt sikeres. Ez abban az időben jelentős biztonságnak számított. Ám Franciaország egyedül nem volt képes nagyobb hordozórakéták előállítását finanszírozni. Ezt már a Diamant-rakéták fejlesztésekor látni lehetett. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
A britek is kevésbé költséges utat kerestek. 1960-ban brit kormánydöntés született a Blue Strek rakétaprogram befejezéséről. Ehelyett amerikai rakétafegyverekkel szerelte fel magát az Egyesült Királyság hadserege. Nagy-Britannia „nyakán” így számos Blue Streak rakéta (képünkön) maradt.
Németország még a II. Világháborút követően vállalta, hogy nem fejleszt 300 mm-nél nagyobb átmérőjű henger alakú hordozóeszközt, rakétát (a V-2 legnagyobb átmérője 1,65 méteres volt). A kelet-németeknél az űrkutatás úgyszólván nem létezett, a nyugat-németek azonban lassan kilábaltak a háború utáni gazdasági válságból, szerettek volna valamilyen űrprogramban részt venni.
Olaszország a San Marco úszó platformjáról amerikai rakétákat indított. Saját rakétafejlesztést nem tudott volna finanszírozni. A kisebb nyugat-európai államok nem is álmodhattak fejlett saját űrprogramról. Spanyolország pedig kizárólag a NASA-val tartott fenn némi kapcsolatot földi megfigyelőállomások telepítése révén. Az ország első műholdját, az INTASAT-ot, az amerikai Vandenbergből indították 1974-ben.
1961. januárjában Harold McMillen brit miniszterelnök (képünkön) azt javasolja, hogy a nyugat-európai országok fejlesszenek közös európai rakétát. De Gaulle francia elnök elfogadja a brit ajánlatot. 
Folytatjuk...
Az európai űrtevékenység (1. rész): A HÁBORÚ ROMJAIN
Az európai űrtevékenység (2. rész): HECTOR A VILÁGŰRBEN
Az európai űrtevékenység (3. rész): IRÁNY AZ ORBITÁLIS PÁLYA!
Az európai űrtevékenység (4. rész): HOL VAN KOUROU?
Európai Űrügynökség
Hazánk várhatóan 2004-ben az Európai Unió tagja lesz, s a tárgyalások jelenlegi állása szerint néhány éven belül az Európai Űrügynökséghez (ESA) is csatlakozhatunk. Cikksorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az Űrvilág Olvasói.
