Oroszország a Marsz-8 (Marsz-96) űrszonda indítása óta nem indított saját űrszondát a világűrbe. Ez érthető is, hiszen a rakéta negyedik fokozata miatt kudarcot vallott szonda készítésében is már 21 ország részt vett, a gyártás pedig nyolc éven át tartott. A Marsz-8 egy Mars körüli keringő egység lett volna, melyhez számos leszállóegységet is kapcsoltak. Utóbbiak egy része penetrátor, azaz talajba hatoló mérőműszer volt.
Ahogy teltek az évek, úgy látszott körvonalazódni egy újabb Mars-szonda terve, igaz, állami támogatás mind a mai napig nem érkezett rá. A néhány éve hivatalosan bejelentett Fobosz-Grunt (amit sok forrás Fobosz-3-ként említ) feladata mintahozatal lenne. A tervek szerint az űrszonda először Mars körüli pályára áll, majd a Phobos Mars-holdat megközelítve radarjával felméri annak szerkezetét. Ezt követően leszáll a holdra, s onnan mintát véve visszaindul bolygónkra. Az űrszonda külsőre leginkább a Luna-24-hez hasonlít, ami a Holdon végrehajtott mintavétel után sikeresen tért vissza a Földre. Azonban a Fobosz-Gruntnak még rengeteg akadályt kell leküzdenie. Idegen égitestről még soha nem hoztak vissza mintát űrszondák, így igen nehéz lesz megfelelő gyakorlat nélkül egy nagy sebességgel visszatérő egységet sikeresen leszállítani a Földre. Sőt, a Mars-szondák tekintetében sem büszkélkedhetnek túl sok sikerrel az orosz kutatók. Az eddig Marshoz indított 38 űrszonda közül csupán 12 járt teljes sikerrel, de ezek között nincs egy szovjet, vagy orosz szonda sem! A legnagyobb leküzdendő feladat persze a pénzkérdés. Amíg nincs meg a megfelelő állami támogatás, addig nem indulhat el a szonda.
A Fobosz-Grunt terveinek kidolgozásakor az űrszonda indítását az orosz szakemberek eredetileg 1998-ra tervezték. A moszkvai Vernadszkij Bolygókutatási Intézet 1994-ben kinevezett igazgatója, dr. Jelik Galimov mindezt kinevezését követően jelentette be még 1994-ben. Az Intézet korábbi elődje, Valerij Barsukov inkább egy marsi mintahozatalt preferált volna. (Barsukov halála miatt került sor Galimov kinevezésére.) Galimov azért változtatta meg a célégitestet Marsról a Phobosra, mert szerinte 1998-ban még nem áll az oroszok rendelkezésére a Marsról való visszatéréshez megfelelő technológia.
Nos, a Marsz-8 1996-os kudarca sokat ártott a tervnek. Bár azt lehetett tudni, hogy 1998-ban egyébként sem indulhat el a szonda (ez a dátum egyébként az első két Fobosz-szonda indításának 10. évfordulója volt), egy következő ablakig lett volna idő a megépítésére.
Az orosz kutatók az 1996-os hosszú tanácstalanságot követően leporolták a korábbi terveket, s ismét a Fobosz-3-mal kezdtek foglalkozni. Néhány éve az indítás tervezett időpontját 2005-re tették. Ám támogatás továbbra sem érkezett. Jelenleg 2009 a tervezett időpont.
A Fobosz-3 sorsa magyar kutatókat is érinthet. Dr. Illés Erzsébet és Dr. Horváth András csillagászok már régóta foglalkoznak a kisbolygók szerkezetének tanulmányozásával. Több kisbolygót térképező űrszonda ugyanis felszínen lévő, párhuzamos barázdákat fotózott le. A barázdák keletkezésének több magyarázata lehet, ezek egyike, hogy egy szülőégitest szétesésekor váltak láthatóvá, mint a szülőégitest eredeti rétegei. Mivel a Mars két holdja, a Phobos és a Deimos befogott kisbolygók, azaz korábban társaikhoz hasonlóan szintén a Mars és a Jupiter pályája között elhelyezkedő Fő Kisbolygóöv tagjai voltak, tanulmányozásuk hozzásegíthet Naprendszerünk e parányi égitesteinek megértéséhez.
S hogy Barsukov marsi mintahozatali tervével mi történt? Érdemes lehet a közeljövőben azt is leporolni. Az Európai Űrügynökség ugyanis az Aurora-program keretében a 2010-et követő évek valamelyikében indítaná el első mintavevő szondáját a Vörös Bolygóra Mars Sample Return néven. Az oroszok már jelezték, csatlakoznának az Aurora-programhoz.
Az Európai Űrügynökség tíz évvel ezelőtti holdprogramjának egyik „melléktermékeként” sikerült egy Apollo kabinra emlékeztető űreszközt visszahozni a világűrből. Lehet, hogy ez az eszköz, a közeljövőben új életre kel?
