Az oroszok első generációs űrszondái közül a legsikeresebb, a Zond-3 1965. július 18-án indult Bajkonurból és fotózta a Hold Földről nem látható oldalát.
Negyven évvel ezelőtt a négyfokozatú Molnyija (8K78) hordozórakéta indította a Zond-3 (3MV-4 №3 jelű) űrszondát. (A zárójelben lévő jelzés első 3-asa a Koroljov vezette tervezőiroda által létrehozott szovjet bolygókutató-szondák 3. fejlesztési sorozatát, az M a Marsot, a V a Vénuszt, a 4 pedig elrepülő egységet, a második 3-as ennek a sorozatnak a 3. tagját jelenti. A sorozat előző tagja a 3MV-4 №2 jelű 1964. november 30-án a Marshoz indult Zond-2 néven. Műszaki hibák miatt napelemtábláit csak december 15-én tudták kinyitni, azonban december 19-én a Földtől 5,5 millió km-re megszakadt a hírkapcsolat az űrszondával. A pályaszámítások szerint 1965. augusztus 6-án mintegy 1500 km-re repült el a Mars mellett.)
A Zond-3 alacsony Föld körüli pályáról 1965. július 18-án indult a Hold és a Mars felé vezető pályára. A Hold mellett elrepülve lefotózta a Földről még látható keleti oldalát és a túlsó oldalát is. Az űrszondán előhívott képeket a foto-televíziós rendszer letapogatta és 2,2 millió km-ről a Földre közvetítette. Mivel a Zond-3 rendszerei jól működtek, a képeket még többször, egyre nagyobb távolságból is leküldték a Földre. Szeptember 16-án plazmahajtóműveivel pályakorrekciót is végrehajtottak.
Mivel a Zond-3 a Mars-indítási ablak után nyolc hónappal startolt, a Marssal való találkozásra nem kerülhetett sor, mert a Mars pályáján meglehetősen lemaradt a szondához képest. 1966. márciusában kikapcsolták a Zond-3 rendszereit, mert minden lehetséges kutatási és ellenőrzési feladatot megoldottak vele.
A 3,3 m magas, 1,1 m széles, 960 kg tömegű Zond-3 szovjet bolygókutató űrszonda napelemeinek fesztávolsága a hőkisugárzó félgömbökkel együtt 4 m
A Zond-3 főbb elemei: 1 - magnetométer-rúd, 2 - pályaváltoztató hajtómű, 3 - orientációs rendszer érzékelői, 4 - antenna, 5 - fototeleviziós rendszer egysége, 6 - hőszabályázórenszer kisugárzó félgömbjei, 7 - napelemtáblák, 8 - parabola antenna, 9 - orbitális egység
A Zond-3 Hold-fotózásának geometriája: 1 - Föld, 2 - Hold, 3 - Hold-pálya, 4 és 5 - a fotózás kezdete és vége
A Zond-3 által a Hold túlsó oldaláról készített egyik felvétel, a jobb alsó sarokban lévő sötét folt a Mare Orientale
A Zond-3 (3MV-4) a Földtől (1) a Mars felé (2) vezető pályája (3)
Az oroszok mai nagyrakétájának, a Proton hordozórakétának 1965. július 16-án volt az első sikeres startja.
