Űrvilág.hu - Bemutatjuk... a román űrkutatást (1. rész)

Űrkutatás, űrtevékenység - űrvilág.hu űrkutatási hírportál

Bemutatjuk... a román űrkutatást (1. rész)

2006.05.26. 07:47 Kontinensünk űrtörténelme, Űrpolitika

Új sorozatunkban egy-egy európai vagy azon kívüli ország űrkutatását igyekszünk bemutatni. Megpróbálunk utánajárni, hogy a nem nagy űrköltségvetésű országokban hogyan tekintenek az űrkutatásra. Ezúttal Romániába kalauzoljuk Olvasóinkat.

Még nem volt román műszer a világűrben, amikor Elie Carafoli 1961-1962-ben az IAF elnöki körét tölthette be. Románia űrkutatásának története hosszú időre nyúlik vissza. Mint szocialista ország, alapító tagja volt az Interkozmosznak (IK). Az Interkozmosz Együttműködést (pontosabban: „A szocialista országok együttműködése a világűr békés célú kutatásában és felhasználásában”) 1967. április 5-13. között megtartott ülésen hagyták jóvá a tagországok, így a Román Szocialista Köztársaság is. Romániában az űrtevékenységet a Román Tudományos Akadémia a Tudományos és Műszaki Nemzeti Tanács Űrkutatási Bizottságával közösen felügyelte. A kezdetekben a román űrkutatók a kozmikus geodézia, a felsőlégkör-kutatás, kozmikus meteorológia, napfizika és űrbiológia területeken tevékenykedtek. Munkájuk keretében az Interkozmosz-6 (IK-6) és IK-12 műholdakra is műszereket fejlesztettek, előbbire (melyen a Tanja nevű magyar eszköz is repült) egy kozmikus sugárzás-detektort, utóbbira felsőlégkörkutató műszert, egy izotópösszetételt vizsgáló berendezést. Számos országhoz (így hazánkhoz) hasonlóan Romániában is megvalósult a meteorológiai holdak képeinek vétele (ATP-vétel - Automatic Picture Transmission). Landsat műholdképek alapján alaposan tanulmányozták a Duna-delta vidékét. A Kozmosz-690 űrbiológiai mesterséges hold állatain biológiai vizsgálatokat végeztek a román szakemberek.

Ilyen előzmények után nyílt lehetőség arra, hogy Románia űrhajóst küldhessen mintegy nyolc napra a Szaljut-6 űrállomásra. Dumitru Prunariu, az első és mindeddig egyetlen román űrhajós 1981. május 14-én indult a Szojuz-40 fedélzetén. Utazása során parancsnoka Leonyid Popov szovjet űrhajós volt. Prunariu a Szojuz-40-nel tért vissza a nyolc napos tudományos program végeztével, melynek során főként a Föld mágneses terét tanulmányozta. Ezt követően folytatódott a tudományos műholdak műszereiben való román szerepvállalás, de önálló fejlesztéseket is végeztek, így pl. meteorológiai rakétakísérleteket. Causescu államelnök megbuktatását, majd az Interkozmosz Együttműködés megszűntét követően a román vezetők felismerték egy önálló űrhivatal felállításának szükségességét. Így 1991-ben tehát felállították a Román Űrügynökséget (ROSA).