Havi sorozatunkban az ESA és az európai országok űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.
Kétrészes sorozatunk befejezéseképp két műholdas alkalmazás után „európai” startelőrejelzésünket olvashatják.
Műholdas alkalmazások
Talán többek számára ismert, hogy a legutóbbi fizikai Nobel-díjat egynegyed részben – a svéd Nobel-díj Bizottság október 5-i bejelentése értelmében – Klaus Hasselmann (képünkön) kapta.
Két nappal később az Európai Űrügynökség (ESA) ennek kapcsán sajtóközleményt adott ki. Ebben leírják, hogy Hasselmann-t tekintik az első európai radaros távérzékelő műhold (ERS-1) „atyjának”. Josef Aschbacher, az ESA főigazgatója az alábbiakat írta: „Őszinte gratulációnkat fejezzük ki Prof. Dr. Hasselmann-nak a megérdemelt Nobel-díjért. Klaus az 1970-es években csatlakozott az ESA egyik külső szakértői csoportjához, és 1981-ben tagja lett a Magas Szintű Földmegfigyelési Tanácsadó Bizottságnak. Kiemelkedő tudományos támogatást és ajánlásokat nyújtott az ESA-nak, különösen az ERS-1 és az ERS-2 küldetések fejlesztésére vonatkozóan.”
A sajtóközlemény ezek után röviden bemutatta az ERS programot: „…az ESA első földmegfigyelő küldetése, amely bolygónk megértésére irányult, az Európai Távérzékelési Műhold (ERS-1), 1991. július 17-én indult, alig több mint 30 évvel ezelőtt. Abban az időben az ERS-1 volt az egyik legkifinomultabb műhold, amelyet Európa valaha kifejlesztett és felbocsátott, megnyitva az utat a műholdas technológia új korszakához, hogy tanulmányozza a légkört, a szárazföldet, az óceánokat és a jeget. A műhold komplex hasznos terhet hordozott, beleértve egy apertúraszintézises radart (SAR), egy radaros magasságmérőt, és más fejlett eszközöket bolygónk számos jellemzőjének mérésére, vizsgálatára. Az ERS-1-hez 1995-ben csatlakozott az ERS-2, amely egy további érzékelőt szállított a légköri ózon kutatásához, ez volt a Global Ozone Montitoring Experiment.”
Egy október 7-i bejelentés szerint az Eutelsat lett a második legnagyobb OneWeb részvényes. Az európai műholdas távközlési szolgáltató ugyanis – egy 165 millió dolláros vásárlással – eddigi 17,6%-os részesedését 22,9%-ra növelte. Ezzel az Eutelsat a (30%-ot tulajdonoló) Bharti után a második legnagyobb befektető.
Startelőrejelzés
E sorok írásakor november 9-re várjuk a következő ESA űrhajós, és hét nappal későbbre három francia elektronikai lehallgató műhold startját. November utolsó napján indulhat az EU két újabb Galileo navigációs holdja, majd (legkorábban) december 18-án egy európai hordozórakéta állíthatja pályára a NASA–ESA–CSA együttműködésben megépített James Webb-űrtávcsövet (JWST). Decemberben pedig még egy az olasz CSG-2 radarmegfigyelő hold is pályára állhat.
Részletek:
(Kép: ESA / P. Muller)
Kapcsolódó cikkek:
Boldog szülinapot ERS-2!
Újjáéledhet a OneWeb
Startra készülődve
Maurer első repülése
Galileo műholdak az űrkikötőben
A Cheops és a többiek
Ezúttal az ESA legnagyobb és legfontosabb létesítményét, az Európai Űrkutatási és Technológiai Központot, ismertebb rövidítésével az ESTEC-et ünneplik, fél évszázados fennállása alkalmából.
