Sorozatunkban az európai űrtevékenység olyan híreivel jelentkezünk, melyek önálló cikkhez rövidek, ám mégsem érdektelenek. Zárásként a Naprendszerrel kapcsolatos, valamint intézményi híreket olvashatnak.

A legújabb sorozatú Starlink műholdak akár 30-szor nagyobb teljesítménnyel sugároznak a számukra nem kijelölt alacsony frekvenciákon, mint elődeik. A rádiócsillagászok okkal aggódnak.

És akár szabad szemmel is látszanak – nem sok jót ígér a sötét égboltnak a „kínai Starlink” kiépülő műholdserege, amelynek első képviselői már pályán vannak.

Ötven évvel ezelőtt a mexikói város gyakorlatilag ismeretlen volt a világ előtt, mostanra viszont az egyik legnépszerűbb turistacélponttá vált.

A „kínai Starlink” műholdsereg első 18 tagjának felbocsátása után 50-nél is több nagy törmelékdarab jelent meg az alacsony Föld körüli pályák térségében.

Oroszország keleti végein idén nyáron még a szokottnál is több az erdőtűz, velük együtt pedig a levegőbe jutó füst és szén-dioxid.

Kis erejű robbanás vagy ütközés okozhatta a már használaton kívüli orosz Reszursz-P1 távérzékelő műhold szétdarabolódását alacsony Föld körüli pályán.

A japán Astroscale ADRAS-J műholdja nemrég már 50 m-es közelségből fotózta azt a 2009 óta űrszemétként keringő rakétafokozatot, amelyet később el is szeretnének távolítani a Föld körüli pályáról.

Egy tucat ország képviselői írták alá elsőként az ESA által kezdeményezett és kidolgozott űrszemét-korlátozási megállapodást.

Egy „csaknem ütközés” az űrtevékenység fenntarthatóságának áttekintésére késztette a NASA-t.

A NASA megoldást keres arra, hogyan lehet a majdani hosszú távú holdi küldetések során keletkező hulladékot újrahasznosítani.

Az ESA Cluster műholdnégyesének első tagja tegnap irányított módon megsemmisült a légkörben.

Az európai Copernicus program nagy felbontású földmegfigyelő műholdjainak első utánpótlása, a Sentinel-2C a Vega rakéta búcsúrepülése során állt pályára.

Napjainkban ezerszámra állítják pályára az internetszolgáltató műholdseregek tagjait, nem törődve azzal, milyen kárt okoznak életük végén.

A Földet is elérő májusi nagy napkitörés hatására az űrtevékenység történetében eddig példátlan mértékben kerültek műholdak alacsonyabb pályákra.

...a nemrég felbocsátott kínai Hosszú Menetelés-6A rakéta utolsó fokozata is szaporítani látszik a darabok számát.

A SpaceX részben újra felhasználható űrhajóinak van egy része, amely a visszatérő kabin leválása után belép a légkörbe – és nem semmisül meg teljesen.

Az éghajlatváltozás műholdas követésének fontos összetevője az erős üvegházgáznak számító metán megfigyelése.

Az energia tárolásának egyszerű módja, ha megnöveljük nagyobb víztömegek helyzeti energiáját, majd a nagy fogyasztású időszakokban ezt vízerőműben elektromossággá alakítjuk.

Az európai és japán együttműködésben épült, a felhőzetet, a légköri aeroszolokat és a sugárzási viszonyokat kutató műhold egy Falcon-9 rakétával indult.