Sorozatunkban az európai űrtevékenység olyan híreivel jelentkezünk, melyek önálló cikkhez rövidek, ám mégsem érdektelenek. Zárásként a Naprendszerrel kapcsolatos, valamint intézményi híreket olvashatnak.
A legújabb sorozatú Starlink műholdak akár 30-szor nagyobb teljesítménnyel sugároznak a számukra nem kijelölt alacsony frekvenciákon, mint elődeik. A rádiócsillagászok okkal aggódnak.
És akár szabad szemmel is látszanak – nem sok jót ígér a sötét égboltnak a „kínai Starlink” kiépülő műholdserege, amelynek első képviselői már pályán vannak.
A „kínai Starlink” műholdsereg első 18 tagjának felbocsátása után 50-nél is több nagy törmelékdarab jelent meg az alacsony Föld körüli pályák térségében.
A japán Astroscale ADRAS-J műholdja nemrég már 50 m-es közelségből fotózta azt a 2009 óta űrszemétként keringő rakétafokozatot, amelyet később el is szeretnének távolítani a Föld körüli pályáról.
Az európai Copernicus program nagy felbontású földmegfigyelő műholdjainak első utánpótlása, a Sentinel-2C a Vega rakéta búcsúrepülése során állt pályára.
Az energia tárolásának egyszerű módja, ha megnöveljük nagyobb víztömegek helyzeti energiáját, majd a nagy fogyasztású időszakokban ezt vízerőműben elektromossággá alakítjuk.
Az európai és japán együttműködésben épült, a felhőzetet, a légköri aeroszolokat és a sugárzási viszonyokat kutató műhold egy Falcon-9 rakétával indult.