Milyen napos az idő odakint? A kérdésre mesterséges holdakkal adható globális válasz - segítve akár az energia- és építőipart, a turizmust és az egészségvédelmet is.
Az ESA és az EUMETSAT jelenleg működő első új generációs Meteosat mesterséges holdjának (Meteosat Second Generation, MSG-1, más néven Meteosat-8) segítségével Európa és Észak-Afrika területére 15 perces frissítésű napbesugárzási adatok állnak rendelkezésre. Ezek nem csak a klímakutatók számára érdekesek. Az Európai Űrügynökség támogatásával ENVISOLAR néven olyan projektet indítottak, amely elősegíti ezen információknak az üzleti felhasználását.
A havi átlagos napbesugárzás 2000 áprilisában, a Meteosat-7 mérései alapján, kilowattóra/m2 egységekben. Magyarország egész területére pl. 4000-5000 kWh/m2 érték a jellemző. (Kép: Univ. Oldenburg)
A naperűművek számára ideális helyszínek kiválasztásához pontos besugárzási adatok szükségesek. Természetesen nem elég tudni a hely földrajzi szélességét, a probléma ennél sokkal összetettebb. A felszínt érő napsugárzás mennyisége függ a felhőzet alakulásától, a páratartalomtól, a levegőben lebegő aeroszolok és az ózon mennyiségétől, valamint a domborzati viszonyoktól is. (Az Alpok déli lejtője például évente kétszer akkora besugárzást kap, mint az északi.) A döntéshez viszonylag kevés pontos felszíni mérés áll rendelkezésre. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) égisze alatt Európában és Afrikában összesen csak mintegy 200 napenergia-mérőállomás működik. Ezen a helyzeten segíthetnek a műholdas adatok, amelyek nagy területről, hatékonyan szolgáltatnak információt, s a pontosságuk is elég jó.
A naperőművek a telepítés után is hasznát vehetik a besugárzási adatoknak, például működésük hatásfokának folyamatos ellenőrzéséhez. Az energiaszektor többi szereplője számára sem közömbös a napsugárzás mértékének ismerete, hiszen a hőmérséklet mellett ez a másik fontos környezeti tényező, amely az aktuális villamosenergia-fogyasztást befolyásolja. Ismeretében az erőművek terhelése jobban tervezhető. Emellett más potenciális felhasználók is jelentkezhetnek. Ilyenek a mezőgazdasági termelők, az építészek (a helyben megfelelő ablakméretek megállapítására), de akár PVC-gyártók is, akik a Nap ultraibolya sugárzásának mennyisége alapján állapíthatják meg, hogy egy-egy helyen mennyire lehetnek tartósak a műanyag alkatrészek.
A napenergia hasznosítása ma már nem csupán a környezetvédők álma, hanem jelentős üzlet. Kétféle naperőmű létezik. Az egyikben a nap energiáját hővé, a másikban közvetlenül elektromos energiává alakítják át. (Ilyen elven működnek természetesen a mesterséges holdak, űrhajók napelemei is.) Ez utóbbi szektor éves forgalma csak Németországban 600 millió euró, a kontinens többi országában összesen 1 milliárd euró. Az évtized végére ez utóbbi érték a becslések szerint két és félszeresére nőhet.
A napsugárzás egészségre gyakorolt hatásának, a bőrrák kialakulásának kutatására is használhatók az adatok. Angliában nemrég olyan tanulmányokat végeztek, amelyek során terhes nőket vizsgáltak, azt kutatva, hogy a napsugárzás hatására keletkező D-vitaminnak a hiánya hogyan befolyásolja később a csontritkulás kialakulását. A friss műholdas napsugárzási adatokból automatikusan figyelmeztető üzenetek szerkeszthetők a megszállott napozók számára, akik azokat szöveges üzenet formájában a mobiltelefonjukra is megkaphatják - jelenleg egy ilyen kísérleti program folyik.
Kapcsolódó cikkek:
Bemutatták az MSG-1 első felvételét
Új meteorológiai műhold
Az új Meteosat műholdak magyarországi használata – 1. rész
Az új Meteosat műholdak magyarországi használata – 2. (befejező) rész
Kapcsolódó linkek:
Az ENVISOLAR projekt részleteiről az ESA honlapján
...az űrből. Nemrég az ESA konferenciát rendezett a légköri szén-dioxid megfigyelésének műholdas lehetőségeiről.
