A budapesti FÖMI TK szakemberei távérzékelési módszereket teszteltek az erdőkárosítás monitorozására. A cél: felmérni a gyapjaslepke kártétele nyomán kialakult helyzetet a Balaton térségében, és ezen keresztül eldönteni, hogy a technológia megfelelő lehet-e monitoringra.
A globális klímaváltozás miatt világszerte megfigyelhető az erdők állapotának fokozatos romlása. Ehhez a folyamathoz Magyarországon a kártevő rovarok is nagymértékben hozzájárultak 2004-ben. A gyapjaslepkék által lerakott petecsomókról készült 2004. évi országos felmérés alapján 2005-ben minden eddiginél nagyobb hernyóinvázióra kellett számítani.
A gyapjaslepke kártétel űrfelvételeken alapuló monitorozása a Földmérési és Távérzékelési Intézet Távérzékelési Központja (FÖMI TK) Mezőgazdasági Távérzékelési Osztályán 2004-ben kísérleti jelleggel kezdődött meg. Az űrfelvételek kiértékelésével levezett erdőkárosodás térképek validálásának, terepi ellenőrzésének munkáiban az Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) Erdővédelmi Osztályának szakértői is részt vettek, az eredmények biztatóak voltak. A módszertani vizsgálatok további folytatására 2005-ben került sor, melyben az ERTI szakemberei is együttműködtek. A Magyar Űrkutatási Iroda által meghirdetett űrkutatási témapályázat – melynek támogatója az Informatikai és Hírközlési Minisztérium – elnyerésével folyó vizsgálatok fő célkitűzése az erdőkárosítás monitorozása távérzékeléssel a gyapjaslepke kártétele nyomán a Balaton térségében több forrású (nagy és közepes felbontású) és többi időpontú (2004. és 2005. évi) űrfelvételek kiértékelésével, regionális és kistérségi szinten. Ebben az ismertetésben az elvégzett vizsgálatok egy részéről, a regionális szintű (Veszprém, Somogy és Zala megyére kiterjedő) erdőkárosodás vizsgálatokról adunk vázlatos áttekintést.
A gyapjaslepke biológiai jellemzése a www.erti.hu honlapon található részletesebben. A hernyórágás által érintett erdő károsodások területi eloszlásáról, illetve a petecsomó számlálási eredmények alapján történő károsodás előrejelzésről hagyományos úton is információt szerezhetünk, de ez egy igen lassú, rengeteg terepi munkát igénylő folyamat. A távérzékelés egy gyors és hatékony eszközt adhat az erdészek és növényvédelmi szakemberek kezébe, ahhoz hogy a károsodások alakulásáról, a hernyórágás elleni védekezés hatékonyságáról átfogó képet alkothassanak az alkalmazott űrfelvételek spektrális és térbeli felbontásának megfelelően különböző szinteken (regionális, kistérségi, települési). Az ilyen károsodás térképek segíthetik a kártétel előrejelzést is, hiszen kijelölik azokat a területeket, ahol a petecsomó számláláshoz szükséges mintaterületeket érdemes felvenni. A hernyórágás okozta lombvesztés, illetve az azt követő regenerációs folyamat az erdőterületekről május-júliusi időszakban felvételezett űrfelvételek alapján jól monitorozható, kvantitatívan jellemezhető.
Regionális szinten, a nagy léptékű károsodások kimutatására az új típusú, közepes felbontású űrfelvételek (pl. az indiai IRS-P6 műhold AWiFS-szenzorával, vagy az európai ENVISAT hold (felül) MERIS műszerrendszerével) kiválóan alkalmasak. Ezeknek az űrfelvételeknek fő jellemezője
Az ENVISAT MERIS műhold felvételezője (teljes térbeli felbontás 9 ha, spektrális felbontás: a látható és a közeli infravörös tartományban 15 keskeny sáv) vizsgálatával rendkívül sok információt nyerhetünk a károsodás súlyosságával kapcsolatban, mivel a növények szempontjából rendkívül érdekes „vörös él” tartományban 3 sávban (660-710 nm), a közeli infravörös tartományban (750-900 nm) pedig 4 sávban is rögzíti a sugárzást. Ily módon részletesebben detektálhatók a hernyórágás miatti lombvesztés által bekövetkezett spektrális változások. A 2004. évi kártétel vizsgálatához a 2004. május 8-i időpontú (európai) ENVISAT MERIS űrfelvételt használtuk. A felvétel a 2004. évi maximális károsodást megelőzően, annál 1-2 héttel korábban készült, így a levezett károsodás térkép nem a teljes erdőterületben okozott kártételt mutatja. Az 1. ábra az űrfelvételből előállított színkompozitot és az űrfelvétel kvantitatív kiértékelése alapján levezetett károsodás térképet mutatja be Veszprém, Somogy és Zala megye erdőterületeire. A felvétel kiértékelését némileg zavarta az űrfelvétel kis mértékű felhőssége.
A 2005. évi kártétel vizsgálatának alapja az új típusú, közepes-nagy térbeli felbontású (indiai) IRS-P6 AWiFS űrfelvétel volt. Elsősorban az ENVISAT-MERIS űrfelvételhez képest jelentősen megnövelt térbeli felbontása (0,4 ha), és megfelelő spektrális felbontása (4 sáv: látható, vörös, közeli infravörös és közepes infravörös tartomány) miatt a regionális szintű erdőkártétel felmérésre szintén kitűnő eszközként szolgál. A 2005. június 14-i felvételezésű űrfelvétel időpontja rendkívül közel volt a 2005. évi hernyó kártétel maximumához. Ezen űrfelvételből készült színkompozit, illetve az űrfelvétel kvantitatív kiértékelésével levezett károsodás térkép látható a 2. ábrán.
Az 2004. és 2005. évi (júniusi) űrfelvételekből levezett károsodás térképek összehasonlításával megállapítható, hogy a 2004. évi ENVISAT MERIS űrfelvétel alapján levezett károsodás térképekhez képest a 2005. évi erősen károsodott területek Veszprém megyében kissé északabbra helyezkednek el. Ezen kívül erősen károsodott gócok jelentek meg Somogy megye északi, Balatonhoz közeli részén 2005-ben. A vizsgált területen lévő erdők mintegy 20%-át érte valamilyen mértékű károsodás 2005-ben.
Nádor Gizella
Fotók, ábrák: ESA (1,4) és FÖMI-TK (2,3)
* a nagy területi (országrésznyi vagy egész ország) átfogás,
* az időben gyakori (2-3 nap) felvételezés,
* a megfelelő térbeli (0,4 ill. 9 ha) és
* spektrális (4 ill. 15 sáv) felbontás,
ami a földfelszín elemeinek monitorozásához kitűnően felhasználható.
1. ábra: A 2004. évi hernyókártétel regionális vizsgálata ENVISAT MERIS űrfelvétel kiértékelésével Veszprém, Somogy és Zala megyék erdőterületein (felvételezési időpont: 2004.06.08). Balra: az űrfelvétel színkompozitja. Az űrfelvételen a nem károsodott erdők pirosas-barnás színben, a károsodott erdő területek sötét zöld színben jelennek meg. Jobbra: az űrfelvétel alapján levezett károsodás térkép. Erős károsodás elsősorban a Balaton felvidék területén figyelhető meg.
2. ábra: A 2005. évi hernyókártétel regionális vizsgálata közepes felbontású, IRS-P6 AWiFS űrfelvétel kiértékelésével Veszprém, Somogy és Zala megyék erdőterületein (felvételezési időpont: 2005. 06.14). Balra: az űrfelvétel színkompozitja. Az űrfelvételen a nem károsodott erdők barnás színben, a károsodott erdők pedig zöldes színben jelennek meg. Jobbra: az űrfelvétel alapján levezett károsodás térkép. Az erősen károsodott gócok az északi Bakony területén, valamint Somogy megye északi részén jelentek meg.
A bemutatott eredmények alapján az új típusú közepes térbeli felbontású űrfelvételek sikeresen használhatóak a gyapjaslepke kártétel regionális szintű monitorozására. A regionális vizsgálatok további iránya a kártétel időbeli terjedésének vizsgálata, több időpontban felvételezett (április vége-június vége közötti időszak) közepes felbontású űrfelvétel idősor kiértékelése és összehasonlítása alapján.
témavezető, FÖMI