A Föld édesvízkészletei az űrből

A bolygónk gravitációs terét vizsgáló GRACE műholdpáros új adatokkal szolgál a vízkészletek globális eloszlásáról és annak változásáról.

A GRACE (Gravity Recovery and Climate Experiment) amerikai-német együttműködésben indult 2002-ben. Két, egymástól kb. 220 km-es távolságban, 500 km magas poláris pályán keringő mesterséges holdról van szó. A két azonos űreszköz távolságát nagy pontossággal, GPS-es helyzetmeghatározással és mikrohullámú távolságméréssel határozzák meg. Ebből következtetnek a gravitációs erőtér komponenseire.

A napokban amerikai kutatók által nyilvánosságra hozott eredmények a Föld talán legértékesebb természeti kincséről, az édesvízről árulkodnak. A több mint négy évet felölelő adatsorral ötvennél is több nagy folyó vízgyűjtő területét – a szárazföldek túlnyomó részét – vizsgálták. A gravitációs mérésekkel a folyókban, tavakban, víztározókban, hó- és jégmezőkben, valamint a talajban tárolt víztömeg évszakos és hosszabb távú változásait követik.

Az eredményekből arra következtettek, hogy egyes nagy afrikai folyók – a Kongó, a Zambézi és a Nílus – vízgyűjtőjén jelentős a kiszáradás. Ugyanakkor például Észak-Amerikában, a Mississippi és a Colorado vízgyűjtő területén növekedés tapasztalható. Az ilyen információ nagyon fontos a vízzel való ésszerű gazdálkodáshoz, különösen Délkelet-Ázsia és Afrika sűrűn lakott vidékein. Sok helyen már ma sem áll rendelkezésre elegendő egészséges ivóvíz.

A gyengébb térbeli felbontású méréseket (fent) például a Mississippi vízgyűjtőjén a vízkörforgás és a klíma tanulmányozásához alkalmazhatják. A GRACE adatait számítógépes modellekkel összevetve vízgazdálkodási és mezőgazdasági alkalmazásokra is mód nyílik (lent). (Képek: NASA/JPL)

A GRACE adatait a hidrológusok a víz földi körforgásának pontosabb modellezéséhez használják. A gravitációs mérések különös képessége, hogy – a hagyományos távérzékelési módszerekkel szemben – nem csak a felszíni, de a talajban levő vizekre is érzékenyek. Néhány iparilag fejlett ország kivételével a talajvízre vonatkozó adatok igen hiányosak. Másfajta – pl. a talajfelszín nedvességtartalmára, a felszíni vizekre vonatkozó – mérésekkel kombinálva az adatok segítségével talán meg lehet akadályozni, hogy a nagy felszín alatti víztartalékok hamar kimerüljenek.

A Föld körüli pályáról szerzett gravitációs adatok először teszik lehetővé, hogy globális méretekben megbecsüljék a folyóvizek hozamát. Az efféle földi mérések gazdasági, politikai vagy katonai okokból sokszor nem nyilvánosak.

Kapcsolódó cikkek:
Újfajta földrengés-megfigyelési módszer
Óriáskráter a jég alatt

Kapcsolódó linkek:
Változások a Föld édesvízkészleteiben (NASA)