NASA tervek a Föld megfigyelésére

A NASA (is) erősít a földmegfigyelés területén. 2022-ig 13 új földmegfigyelő űreszközt szándékoznak pályára állítani.

A tavaly indított három földmegfigyelő műhold után a NASA az idei évet már januárban két új küldetéssel indítja. Január 10-én küldték fel az ISS-re (a SpaceX cég Dragon CRS–5 magán-teherűrhajójával) a CATS műszert, amely nem önálló műhold, hanem a Nemzetközi Űrállomáson üzembe helyezendő lidar (lézer-radar). Ez a légköri aeroszolokat és a felhőket fogja vizsgálni. Január végére tervezik a talajnedvességet vizsgáló SMAP (Soil Moisture Active and Passive) műhold indítását.

A NASA következő földmegfigyelő küldetése a január végén induló, a talajnedvesség változásait aktív és passzív megfigyelésekkel követő SMAP műhold. (Kép: NASA / JPL-Caltech)

A NASA földmegfigyelési programja 2015-ben 1,75 milliárd dollárból gazdálkodhat. (Ez lényegesen több az Európai Űrügynökség által 2014-ben földmegfigyelésre fordított 916 millió eurónál, azonban az előbbi a NASA költségvetésének mintegy 10%-át teszi ki, utóbbi az ESA költségvetésének több mint 20%-a. – B.E.) A stabil költségvetés megalapozza az erős folytatást, ami nem marad el: a 2016–2022 közötti hét évre további tucatnyi műhold indítása szerepel a NASA tervei között. A SMAP után az elkövetkező évekre jóváhagyott küldetések a következők (zárójelben az indítás tervezett ideje):

• SAGE–3 (Stratospheric Aerosol and Gas Experiment, 2016 közepe) – az ISS-re kerülő műszer az ózonréteg változásainak követésére, a hasonló célú műszersorozat folytatása;
• CYGNSS (Cyclone Global Navigation Satellite System, 2016 vége) – egyetlen starttal pályára állítandó, nyolc mikroműholdból álló rendszer, amelyek a GNSS műholdak földfelszínről visszaverődő jeleit észlelik, ebből a tengerfelszín egyenetlenségére következtetnek;
• GRACE-FO (Gravity Recovery and Climate Experiment Follow On, 2017) – a 2002-ben indított GRACE küldetés folytatása, a víztömegek nagyléptékű áthelyeződésének követése gravimetriai módszerekkel;
• ICESat-2 (Ice, Cloud, and land Elevation Satellite-2, 2017–18) – a Grönlandot és az Antarktiszt borító jégréteg változásainak követése;
• TEMPO (Tropospheric Emissions: Monitoring of Pollution, 2017–18) – az ózon, az aeroszolok és a felhőzet nagy térbeli és időbeli felbontású (óránkénti felvételekkel) vizsgálata geostacionárius pályáról;
• PACE (Pre-Aerosol, Clouds, and ocean Ecosystem, 2020) – az óceánok színének vizsgálata ökológiai céllal, bio-geokémiai mérések (pl. a szén körforgása), a felhőzet és az aeroszolok megfigyelése éghajlat-kutatási céllal.

Emellett a 2020-as évek elejére további hat, még körvonalazódó küldetés szerepel a tervek között.

• USA–francia küldetés a felszíni vizek és az óceánok topográfiájának vizsgálatára;
• két újabb földmegfigyelő műszer a Nemzetközi Űrállomása az ökoszisztéma vizsgálatára, továbbá egy villámdetektor ugyancsak az ISS-re;
• Indiával (ISRO) közösen fejlesztendő apertúraszintézises radarműhold;
• korábban a NOAA által végzett légköri megfigyelések (sugárzás, ózon) folytatása;
• a Landsat–8 folytatását jelentő, közepes felbontású képeket készítő műhold.

Kapcsolódó cikkek:
Mi várható 2015-ben? (2. rész)
Drágul és késik az ICESat-2
Tervezik a GRACE utódját

Kapcsolódó linkek:
A NASA 2022-ig 13 földmegfigyelő küldetést tervez (Space News)
A NASA jelenleg futó földmegfigyelési programjai
A NASA tervezett futó földmegfigyelési programjai