Műholdas mérések szerint a tűzhányók hosszú, de mérsékelten aktív időszakukban több kén-dioxidot bocsátanak ki, mint rövid kitöréseik idején. A vulkáni SO2 részaránya egyre nő.
A sokszor látványos vulkánkitörések kevésbé feltűnő, szemmel láthatatlan velejárói a tűzhányó által a légkörbe engedett gázok. A világ számos vulkánja bocsát ki folyamatosan, de feltűnés nélkül nehézfémekkel szennyezett vízgőzt, szén-dioxidot, hidrogén-szulfidot, kén-dioxidot és számos további gázt, amelyek közül a kén-dioxidot a legkönnyebb a világűrből kimutatni. Erről készítettek átfogó leltárt egy nemzetközi kutatócsoport tagjai, amiről a Scientific Reportsban megjelent tanulmányukban számolnak be.
Az adatgyűjtéshez a NASA 2004-ben felbocsátott Aura műholdján működő holland–finn ózonmonitorozó műszer (OMI, Ozone Monitoring Instrument) méréseit használták, amelyek alapján előállították a világ 91 működő vulkánjának kibocsátási térképét. Ennek két, az Aleut-szigeteket, illetve az indonéz szigetvilág egy részét ábrázoló szelvényét mutatjuk be cikkünkben. A kutatók arra hívják fel a figyelmet, hogy a mérsékelten aktív vulkánok is folyamatosan bocsátanak gázokat a légkörbe, amelynek a kumulatív hatása jelentős. Valójában a tűzhányók összességében a legtöbb gázt nem a kitöréseik során bocsátják ki, hanem az azok közötti, több-kevésbé nyugodt időszakaikban.
Az Aleut-szigetekhez tartozó Unimak-szigeten lévő, 2857 méter magas Shishaldin rétegvulkán a mérsékelten aktív tűzhányók közé tartozik, SO2 kibocsátása mégis jelentős. (Kép: NASA EO / Jesse Allen / Environment Canada / Chris McLinden)
A kutatók megállapítása szerint a Föld tűzhányói évente átlagosan 20–25 millió tonna kén-dioxidot (SO2) juttatnak a légkörbe. Ez magasabb az 1990-es évek földfelszíni (helyszíni) mérései alapján becsült korábbi értéknél, mert számos olyan vulkán kibocsátását is tartalmazza, amelyet a kutatók még soha nem kerestek fel. Számításaik szerint ez a mennyiség jelenleg körülbelül fele az emberi tevékenység során a légkörbe kerülő kén-dioxidnak. Az emberei eredetű kibocsátás azonban a technológia fejlődése és a szigorodó környezetvédelmi előírások eredményeképpen folyamatosan csökken, így a vulkáni kibocsátás részaránya egyre nagyobbá válik. Az új adatok segítenek pontosítani a légkörkémiai modelleket, ezáltal felmérni a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt veszélyeket. (A légköri folyamatok a kén-dioxidot szulfátszemcsékké alakítják, a képződő aeroszol visszaveri a napsugárzást az űrbe, miáltal hűti a légkört. Ezek az aeroszolok belélegezve károsítják az egészséget, és a savas eső elsődleges forrásának számítanak.)
Az indonéz szigetvilág vulkánjai. (Kép: NASA EO / Jesse Allen / Environment Canada / Chris McLinden)
A kén-dioxid műholdas követése segíthet a tűzhányók kitöréseinek előrejelzésében, mert a kitörés előtt általában számottevően megnő a SO2 kibocsátás. Ez különösen azoknál a tűzhányóknál fontos, amelyeknél nem folynak rendszeres helyszíni mérések. Világviszonylatban a legjelentősebb gázkibocsátók a Vanuatun található Ambrym és a Hawaii-szigeteken a Kilauea.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Légköri aeroszolok
Tűzhányó a műholdképeken
Kelet-Indonézia, szokatlan nézőpontból
Ötvenkét vulkán egy műholdképen
Négy vulkáni hegy, három szigeten
Vulkáni műtrágyaszóró
Szénerőművek füstje az űrből
Föld körüli pályán az Aura
Vulkáni eredetű kén-dioxid műholdas felmérése (NASA EO)
NASA Earth Observatory
A NASA Aura légkörkémiai műholdja
A NASA kén-dioxid honlapja
A Maldív-szigetek legmagasabb pontja is csak 2,5 méterrel emelkedik a tengerszint fölé, a vízszint emelkedése katasztrofális következményekkel járhat.
