Szemeteljünk diszkógömbbel?

Egy hete, a Rocket Lab Electron rakétájának első sikeres startja alkalmával egy „meglepetés” is pályára került.

Az amerikai cég a kis teljesítményű, a startra gyorsan előkészíthető, új típusú rakétájával a rohamosan bővülő kisműholdas piacot szeretné megcélozni. Az Electron 2017. májusi első kísérleti indítása Új-Zéland északi szigetének keleti partvidékéről még nem hozott sikert, de a második próbálkozás idén január 20-án már rendben pályára állított három amerikai illetőségű apró földmegfigyelő CubeSatot. Legalábbis ezt közölték előzetesen, így ezt hitte mindenki...

Az Electron rakéta startja jelentős lépés a kereskedelmi űrtevékenységben és az első sikeres kereskedelmi indítás a déli féltekéről. (Kép: Kieran Fanning / Rocket Lab)

A sikeres indítást követően állt elő a Rocket Lab a hírrel, hogy a rakéta hasznos terhei mellett titokban egy „haszontalan” is Föld körüli pályára került. A Humanity Star (kb. az emberiség csillaga) elnevezésű eszköz egy gömböt közelítő alakú poliéder, háromszöglapjai tükröző felületűek. Így megfelelő körülmények között fényesen ragyogva veri vissza a napfényt elhaladásakor az éjszakai égen.

Az égitestek megfigyelésével foglalkozó csillagászok nem fogadták kitörő örömmel ezt az űrkorszak „óvodáskorát” idéző gesztust, egy valójában haszontalan, inkább propagandacélokat szolgáló űreszköz pályára állítását. Hiszen van így is bőven elég zavaró fényes mozgó pont az égen, fényszennyezés pedig itt a Földön. Inkább elvi ellenkezésről van persze szó, hiszen az „Emberiség Csillaga” belátható időn belül leáldozik: a diszkógömbre emlékeztető, kb. 1 méter átmérőjű, 65 lapból álló szénszálas kompozit szerkezet alacsony pályáján a folyamatos légellenállás és fékeződés miatt belép a sűrű légkörbe és megsemmisül. Ez még az idei év vége előtt, nagyjából kilenc hónap múlva várható. Igazán az volna bosszantó, ha ebből divat válna.

A Rocket Lab alapító igazgatója, Peter Beck a Humanity Star műhoddal (valójában inkább egy darab későbbi űrszeméttel) Aucklandben. Talán nem gondolták, hogy a rakétafejlesztés sikere miatt érzett jogos büszkeségüket hirdető gesztus negatív visszhangra is talál... (Kép: Rocket Lab)

Az alacsony pályán keringő, forgó diszkógömb olyan fényes, hogy alkonyat után, illetve napkelte előtt, amikor visszatükrözi a rávetülő napfényt, szabad szemmel is megfigyelhető. Az ötletgazdák célja egy az embereket az egész földkerekségen összekötő élmény nyújtása volt, emlékeztetve őket a fontos közös dolgainkra, az emberiség megoldandó problémáira. Akik nem lelkesednek az ötletért, azok jogos ellenvetése, hogy a problémák egyike az űrszemét szaporodó mennyisége. Ha kell, közös élményként megfigyelhető fénylő égi pontnak pedig ott a Nemzetközi Űrállomás, amely egyúttal épp az emberiség összefogásának egyik legkézenfekvőbb jelképe is...

Kapcsolódó cikkek:
Még mindig egy teszt
„Ez egy teszt”
Rutherford, az „e-hajtómű”
A Majak kudarca

Kapcsolódó linkek:
A Humanity Star felbocsátásáról (The Verge)
Az SLS rakéta első repülésének logója (collectSPACE)
A Humanity Star honlapja (Rocket Lab)