Űrszemétfronton tavaly nem volt vészhelyzet, a helyzet ugyan egyre romlik, de egyelőre csak lassan. A tervezett mega-konstellációk viszont már előrevetik sötét árnyukat.
Az ENSZ Világűrbizottság Tudományos és Technikai Albizottsága ez évi, január 29. és február 9. között Bécsben tartott ülésén a hagyományoknak megfelelően számos résztvevő ország és szervezet szakmai előadásban számolt be eredményeiről, terveiről. Az űrszemét napirendi pontban négy előadás hangzott el, ezek közül a NASA és az ESA előadásából adunk közre érdekességeket. A NASA részéről J.-C. Liou, a NASA űrszeméttel foglalkozó vezető kutatója, az ESA részéről pedig Holger Krag, az ESA ESOC-ban működő űrszemét irodájának vezetője tartotta az előadást.
A NASA előadója elmondta, hogy 2017-ben 86 indítással több mint 400 űreszköz került Föld körüli pályára, vagyis folytatódott a 2005 óta tartó, szinte egyenletesen emelkedő tendencia. Az USA műholdkatalógusa szerint a 10 cm-nél nagyobb darabok száma 2017-ben enyhén emelkedett, stabilan meghaladja a 18 ezret. Ennek több mint a fele (valamivel több mint 10 ezer) darabolódásból származó törmelék, ezek száma az utóbbi két évben nagyon enyhén csökkent. A Föld körül keringő tárgyak közül körülbelül 1700 a működő műholdak száma, további mintegy 2500 műhold már nem működik.
Folytatódott az elmúlt évtized szinte egyenletesen emelkedő tendenciája: 2017-ben világszerte 86 űrindítás történt. (Kép: NASA)
Egy másik előadó 1500 működő műholdról beszélt, amelyek közül 800 kering alacsony (LEO, low-Earth orbit) pályán. Rámutatott, hogy a hamarosan kiépítendő mega-konstellációk az összes aktív műhold számát a mostani 13-szorosára, a LEO pályán keringőkét 20-szorosára fogják növelni!
A Föld körül keringő tárgyak együttes tömege tavaly már meghaladta a 7600 tonnát (barna). Az űreszközök tömege több mint 4000 tonna (kék), a hordozórakétáké több mint 3000 tonna (zöld), az egyéb eredetű törmelék darabszáma ugyan jelentős, össztömege viszont csekély. (Kép: NASA)
A kiégett rakétafokozatok és a küldetések végrehajtásával összefüggésben keletkezett darabok száma egyaránt kb. 2000. A Föld körül keringő tárgyak együttes tömege évtizedek óta egyenletesen nő, tavaly már meghaladta a 7600 tonnát. A Nemzetközi Űrállomásnak (ISS) 1999 óta 25 pályamódosító manővert kellett végrehajtania, csak azért, hogy elkerülje az űrszemétdarabokkal való veszélyesen közeli találkozásokat. 2016–17-ben egyetlen ilyen manőverre sem került sor (csak az egyik, az ISS felé tartó űrhajónak kellett kitérnie egy űrszemétdarab elől), de sajnos ez nem az űrszemét csökkenésének tudható be, inkább a véletlen szerencsének. A NASA embereket nem szállító műholdjainak ezzel szemben 2017-ben 21 elkerülő manővert kellett végezniük. Ebből négy alkalommal a Fengjün–1C (Fengyun–1C) darabjai, kétszer a Kozmosz–Iridium ütközés darabjai elől kellett kitérni, egyszer pedig az ISS-t kerülte el az egyik műholdjuk. 2017-ben három amerikai műhold szüntette be a működését geoszinkron (GEO) pályán, mindhármat a GEO fölötti 250–450 km közötti magasságba emelték. Elkezdődött az Iridium rendszer műholdjainak cseréje. 2017-ben 40 Iridium NEXT műholdat állítottak pályára, a régiek közül 13-at már letérítettek a pályájáról és passziváltak, közülük hat már megsemmisült a légkörben, három várhatóan 2020-ig, négy pedig 2025-ig semmisül meg.
Az USA Stratégiai Parancsnoksága (USSTRATCOM) folytatja a Föld körül keringő objektumok követését, alacsony Föld körüli pályán a 10 cm-nél, GEO pályán az 1 m-nél nagyobbakat tudják követni. Ugyanakkor tudják, hogy a LEO-n működő űreszközökre a milliméteres darabok jelentik a legnagyobb veszélyt. Előrelépést jelent az űrszemét követésében a Space Debris Sensor (SDS) üzembe állítása. Az 1 m2 felületű, több rétegű SDS-t az ISS-en az európai Columbus modul külső részére szerelik fel (a Dragon teherűrhajó tavaly decemberben már felvitte az ISS-re), ahol legalább két évig működik. A detektorfelületen keletkező becsapódási nyomok alapján az 50–500 mikrométer közötti törmelékdarabok becsapódásait tudják statisztikusan elemezni.
A diagram megmutatja, hogy a különböző űrszemét detektorok milyen magasságban mekkora darabok megfigyelésére alkalmasak. A milliméteres tartományban súlyos az adathiány, a szakemberek reménye szerint ezen segít a hamarosan felszerelendő SDS. (Kép: NASA)
Az ESA munkatársa három startról számolt be, melyek során hat európai műhold (két Sentinel és négy Galileo) került pályára. Beszélt az ESA internetes űrszemét portáljáról . Az ESA-nak 10 manőverezésre képes műholdja kering LEO pályán, ezek 2017-ben összesen 10 űrszemét-elkerülő manővert hajtottak végre.
Az ESA alacsony Föld körüli pályán (LEO) keringő, manőverezésre képes műholdjainak száma (fekete) és az általuk végrehajtott kitérési manőverek száma (sárga). (Kép: ESA)
Foglalkozott a Tienkung–1 (Tiangong–1) kínai űrállomásmodul lezuhanásával (lásd az ábrán), a modul és más űreszközök lezuhanásával kapcsolatban további információk a honlapjukon, valamint a Tienkung–1 lezuhanásával foglalkozó blogban találhatók. Az ESA űrszeméttel foglalkozó, a DISCOS adatbázis alapján készült, tavaly áprilisban megjelent éves jelentése itt található.
A térkép azt a sávot mutatja a Föld felszínén, ahová a Tienkung–1 űrállomásmodul darabjai lezuhanhatnak (pályahajlása miatt a nagyobb földrajzi szélességű területekre nem hullhatnak darabok). A bal oldali diagram a földrajzi szélesség függvényében az egyes sávok népsűrűségét mutatja. (Kép: ESA) Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Ismét ülésezett az ENSZ Albizottság
Kozmikus veszélyek
Tienkung-1: április előtt vége
Az ESA az űrszemétről
Az űrszemétről az ENSZ-ben
„Ütést kapott” a Sentinel-1A
Kukás műhold a láthatáron
ENSZ Világűriroda (UN OOSA)
A COPUOS STS 2018. évi ülésének anyagai
Az ülésszakon tartott szimpózium előadásainak listája (letölthető anyagokkal)
Az ülésszakon az űrszemétről elhangzott NASA előadás
Az ülésszakon az űrszemétről elhangzott ESA előadás
Space Debris Sensor (SDS)
Egy hete, a Rocket Lab Electron rakétájának első sikeres startja alkalmával egy „meglepetés” is pályára került.
