A Copernicus program Sentinel-5P műholdjának mérései alapján tavaly februárban 20 nap alatt 50 ezer tonna metán jutott a légkörbe egy földgázkút kitörése következtében.
Az eset az Egyesült Államokban, Ohio állam területén történt, a mennyiség pedig számottevő. Összehasonlításképp, majdnem ugyanennyi metán a teljes európai kőolaj- és gázkitermelés következtében egy teljes év alatt szökik el a légkörbe. A metán erősen üvegházhatású gáz. A történteket elemző tudományos közlemény a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban jelent meg, holland és amerikai szerzők tollából.
A Sentinel-5P a levegőminőség szolgálatszerű monitorozására készült, 2017 októberében állt pályára. Fő műszere a holland vezetéssel épült Tropomi multispektrális képalkotó spektrométer. Az általa vizsgált, a légkörben nyomokban előforduló, de a levegőminőségre és az éghajlatra jelentős hatást gyakorló gázok listáján a metán is megtalálható.
A fosszilis tüzelőanyagok kitermelésével foglalkozó ipar a légkörbe kerülő metán egyik legjelentősebb forrása. Az olaj- és gázkitermelés során bekövetkező balesetek nyomán alkalmanként, rövid idő leforgása alatt egyszerre nagy mennyiségű metán kerülhet a levegőbe. Ezeket meglehetősen nehéz nyomon követni, így aztán ez a fajta emisszió nemigen szerepel a modellezésekben sem. De az egész Földet rendszeres időközönként feltérképező műholdas mérések, mint amilyenekre a Sentinel-5P alkalmas, megoldással szolgálnak a problémára.
Az ohiói esetben a Sentinel-5P mérései alapján úgy becsülték, hogy óránként mintegy 120 tonna metán került a légkörbe. A teljes becsült emissziót ezzel az állandónak tekintett kibocsátási rátával számolták ki. A térképen fekete ponttal jelölték a gázrobbanás helyét, amely Ohio és Nyugat-Virginia határa közelében, Pennsylvania államtól nem messze található. Alul a kinagyított képeken a légköri metán koncentrációja az esemény előtt (balra) és után (jobbra). A fekete nyíl a szél jellemző irányát jelöli. (Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2018 / feldolgozás: SRON)
A példa azt mutatja, hogy a Sentinel-5P adatokból adott esetben akár egy pontszerű kibocsátó által a levegőbe juttatott üvegházhatású gázok koncentrációját is meg lehet határozni. A Copernicus program keretében már tervezik egy szén-dioxid mérésére szolgáló űreszköz felbocsátását is. Bár a szén-dioxid sokkal nagyobb mennyiségben van jelen a földi légkörben, mint a metán, s a közvéleményben sokkal inkább kötődik az üvegházhatás miatt felmelegedő éghajlathoz, a metán sem közömbös ebből a szempontból, hiszen 30-szor hatékonyabban képes csapdába ejteni a hőt, mint a szén-dioxid. Nem csak az olaj- és gázkitermelés, de például az állattenyésztés, a rizstermesztés, a hulladéklerakók és a mocsaras területek (vagyis lényegében a szerves anyagok rothadása) is hozzájárulnak a légköri metán felgyülemléséhez. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
GYORSHÍR: Úton a Sentinel-5P
Startra kész a Sentinel–5P
Levegőminőség-monitorozó Sentinel a bemutatón
A Sentinel-5P első eredményei
Légszennyezés az erdőtüzek nyomán
Metánszivárgás azonosítása
Nem is örök az örök fagy
Nagy metánszivárgást figyeltek meg az űrből (ESA)