Európában a tél enyhe és hómentes, a tavasz az átlagosnál melegebb és szárazabb volt, ami aszályos nyarat ígér. A kedvezőtlen előjelek már az űrből is láthatók.
Két képünk a 2020. június 22-i helyzetben a GRACE-FO műholdpár (Gravity Recovery and Climate Experiment Follow On) mérései alapján a talaj víztartalmát, illetve a növények gyökérzóna tartományában a talajnedvességet mutatja. (A műholdak a gravitációs tér változásait mérik, amiből a kutatók a víz mozgására és mennyiségére következtetnek.) A színek a talaj nedvességét a sokéves átlaghoz viszonyítva ábrázolják, a bordó/barna területeken a talaj víztartalma elmarad az átlagostól, a kék területeken meghaladja azt. A bordó legsötétebb árnyalata azt jelenti, hogy az idő mindössze 2%-ában fordul elő ilyen száraz talaj (vagyis 50 évenként egyszer).
A talaj víztartalma a GRACE-FO műhold mérései alapján. A 2020. június 22-i állapot, percentilisben kifejezve. (Kép: NASA Earth Observatory, Lauren Dauphin; GRACE adatok: National Drought Mitigation Center)
A mezőgazdaság szempontjából elsősorban a gyökérzóna tartományban lévő nedvesség fontos (alsó kép). Ugyanakkor a nedvesség nemcsak a felszínen, hanem a gyökérzóna tartományban is gyorsan változhat, az eső rövid idő alatt pótolhatja a hiányzó nedvességet, a hőhullámok idején és a csapadékmentes periódusokban viszont a gyors párolgás nedvességhiányt okoz. Ezzel szemben az öntözés és az ivóvízkészlet szempontjából fontos talajvíz szintje sokkal nagyobb tehetetlenséggel változik, ott a változások hónapok alatt következnek be. A talaj Európa nagy részére jellemző szárazságáért a 2018-as és 2019-es évek aszályos nyara, valamint a 2019/20 telén hullott kevés hó felelős. Az egymást követő aszályos évek a szakemberek megállapítása szerint jelentős károkat okoztak az erdőkben is.
A talajnedvesség a növények gyökérzóna tartományában a GRACE-FO műhold mérései alapján. A 2020. június 22-i állapot, percentilisben kifejezve. (Kép: NASA Earth Observatory, Lauren Dauphin; GRACE adatok: National Drought Mitigation Center)
A térképeken látható európai összképen felül regionálisan is előfordultak súlyos helyzetek. Csehországban hat egymás utáni csapadékhiányos év következtében a kutak 80%-ánál a vízszint a mérsékelt vagy súlyos aszály jelét mutatta. Májusban az országban a talajnedvesség 30%-kal maradt el a szokásostól, egyes éghajlatkutatók szerint az az ország területén az elmúlt 500 év legsúlyosabb aszálya következett be. Ukrajnában a Gyeszna folyó vízszintje 140 éve nem tapasztalt minimumot ért el, a tavasszal szokásostól 5 méterrel maradt el a vízállás. A Dnyeper vízgyűjtő területén szeptember és május között a csapadékmennyiség csak 70%-a volt az átlagosnak. Kijev környékén a víztározókban csaknem egy évszázada nem volt olyan alacsony a vízszint, mint június elején. A júniusi esőzések javítottak a helyzeten, de éppen az esők hevessége miatt a víz nagy része lefolyt, ahelyett, hogy ideje lett volna beszivárogni a talajba. Lengyelország nagy területeit is aszály sújtotta, a Visztula alacsony vízszintje pedig fennakadásokat okozott az áramtermelésben, mert az erőművekben nem állt rendelkezésre elég hűtővíz. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
A Copernicus éghajlat-változási szolgálat (C3S, Copernicus Climate Change Service) szerint Európa keleti felét már 2020 tavasz elején aszály sújtotta, áprilisban és májusban a megszokottnál szárazabb volt az időjárás. Több jelentős közép-európai folyó, köztük a Duna, az Elba és a Warta, valamint mellékfolyóik vízhozama ugyancsak elmaradt az évszakos átlagtól. Május végén és júniusban a heves záporok egyes területeken valamennyire helyreállították a talajnedvességet és a folyók vízállását, mindamellett várhatóan 2020 a meteorológiai feljegyzések történetében az egyik legmelegebb év lesz. A C3S meteorológusai az átlagosnál kevesebb csapadékot jósolnak Dél- és Kelet-Európára a három nyári hónapra. Előrejelzésük szerint a gabonafélék terméshozamára is hatást gyakorló aszályra kell számítani Kelet-Európában és Oroszország délnyugati területein.
Csehországi szárazság
Súlyos aszály Chilében
Mezőgazdasági kártérképezés Magyarországon
Aszályos nyár
A szárazság jelei Európában (NASA EO)
A Landsat-felvételeken vizsgált tavak többségében romlik a vízminőség, de a Balaton a ritka kivételek közé tartozik, ahol több évtizedes javuló tendenciát mutattak ki.
