Műholdképek alapján rájöttek, hogy az Antarktisz területén az eddig gondoltnál több császárpingvin él.
A most felfedezett 8 és újra felfedezett 3 kolóniát piros körök, a korábban ismert császárpingvin-élőhelyeket kék háromszögek jelölik az Antarktisz térképén. (Kép: BAS / ESA)
A császárpingvinek az Antarktisz lakói, és pontos számbavételük nem csak a lakott területektől való hatalmas távolságok, de az időnként –50 °C-ig süllyedő hőmérséklet miatt is nehézkes. Ilyenkor is jól jönnek tehát a földmegfigyelő műholdak, amelyek segítségével az elmúlt évtizedben a BAS kutatói újabb és újabb kolóniákat fedeztek fel. Maguk az egyedi pingvinek persze túl kicsik a felismerhetőséghez a 10 m-es legjobb felszíni felbontásra képes Sentinel-2 műholdpáros kamerái számára, a jégfelszínen nagy területet beborító ürülékük azonban árulkodik a jelenlétükről.
Egy új pingvinkolónia (Ninnis Bank). A fehér jégen látható barnás foltokat pingvinürülék okozza. (Teljes kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2019 / feldolgozás: ESA, CC BY-SA 3.0 IGO)
A tanulmány vezető szerzője szerint bár az új kolóniák megtalálása izgalmas felfedezés, a császárpingvinekre nézve jó és rossz következtetéseket is le lehet vonni belőle. Az természetesen jó, hogy az eddig gondoltnál több madár él az Antarktisz partvidéke mentén, ugyanakkor ezek az új telepek nem kifejezetten nagyok. A kis kolóniák populációja csak 5–10%-át teszi ki a császárpingvinek becsült teljes populációjának, körülbelül félmillió egyedről lehet szó. A műholdas megfigyelések nagyban segítik a pingvinek életének kutatását. Ezek a röpképtelen madarak különösen ki vannak téve a klímaváltozás hatásainak, a melegedő tengervíznek és az olvadó jégtakarónak. Ha a jelenlegi előrejelzések megállják a helyüket, az életterük idővel szűkülni fog. Az újonnan megtalált kolóniák is többnyire annak a zónának a határa közelében vannak, ahol az éghajlat melegedésével először változnak majd kedvezőtlenre a pingvinek számára jelenleg még megfelelő körülmények a fészkeléshez és költéshez. Azt is lehet mondani tehát, hogy a frissen talált kolóniák pingvinjeinek sorsa jelzi majd előre a kutatók számára, hogy miképp reagál majd az egész faj a klíma változására.
Érdekesség, hogy néhány új pingvinkolóniát a partvidéktől akár 180 km-es távolságban, a tengeri jégen, a sekély vízben megfeneklett jégtáblák környezetében – tehát nem a kontinens jégtakaróján vagy a selfjégen – is felfedeztek, ami a császárpingvinek megváltozó fészkelési szokásaira enged következtetni. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
A felfedezést a Brit Antarktiszi Szolgálat (British Antarctic Survey, BAS) szakemberei tették, az európai Copernicus műholdas földmegfigyelési program Sentinel-2 optikai távérzékelő műholdjainak adatai alapján. A műholdképeken ugyanis sikerült azonosítaniuk olyan eddig nem ismert területeket, ahol a felszínt nagy mennyiségben borította a pingvinürülék – egyértelmű bizonyítékául annak, hogy a madarak jelentős számban élnek ott. A Remote Sensing in Ecology and Conservation című szakfolyóiratban publikált cikkük szerint 11 új császárpingvin-kolónia létezésére derült fény. Korábban ezek közül három helyszínről sejtették, hogy pingvinek élnek ott, de eddig ezt nem sikerült bizonyítani. Az egész déli kontinensen így összesen 61 kolóniáról tudnak már a kutatók. A Sentinel-2 adatok még pontosabb felmérést tesznek lehetővé, mint korábban a Landsat műholdak képein alapuló tanulmányok.
Császárpingvin-népszámlálás
Látogatás az Antarktiszon
Új császárpingvin-kolóniák Sentinel-2 műholdképeken (ESA)
Európában a tél enyhe és hómentes, a tavasz az átlagosnál melegebb és szárazabb volt, ami aszályos nyarat ígér. A kedvezőtlen előjelek már az űrből is láthatók.
