Az ESA képviselője is beszámolt a szervezet űrszeméttel kapcsolatos tevékenységéről az ENSZ ülésszakán.
Az ENSZ Világűrbizottság Tudományos és Technikai Albizottsága (COPUOS STS) 2021. április 19–30. között tartotta 58. ülésszakát. A járványhelyzet miatt az ülésszak a szokásos februári időpont helyett áprilisra tolódott, és hibrid formában (nagyobb részben online) tartották meg. Ennek ellenére a küldöttségek több tucat szakmai előadást mutattak be az ülésszak napirendjéhez kapcsolódó és aktuális témákban. Szokás szerint ezek közül néhányat olvasóinkkal is megismertetünk.
Mivel az űrszemét kérdése önálló napirendi pont az ülésszakon, ehhez kapcsolódóan általában több szakmai előadás is elhangzik. Az ESA részéről Holger Krag, az űrügynökség Űrszemét Irodájának vezetője számolt be az aktuális helyzetről.
Bemutatta az űrtevékenység kezdete óta alacsony Föld körüli pályára (LEO) állított űreszközök megoszlását a felbocsátó jellege szerint. Amint az ábrán látható, a kezdetektől az 1990-es évek közepéig a katonai műholdak erőteljes túlsúlya volt a jellemző. Az 1990-es évek közepén jelentek meg az első kereskedelmi műholdak, azonban számuk csak a 2010-es évek közepén kezdett emelkedni, majd az elmúlt években – nyilván a műholdseregek „jóvoltából” – rohamosan nőtt, 2020-ban már a műholdak mintegy 90%-a kereskedelmi célú volt. A 2010-es évek másik jellemzője az egyszerűség kedvéért „amatőr” kategóriába sorolt műholdak megjelenése, vélhetően az ESA ide sorolja a különböző oktatási célú műholdakat. Lényegében ezt a tendenciát figyelhettük meg azon a korábbi cikkünkben bemutatott infografikán is, amelyik ugyanezt a diagramot kissé más elrendezésben mutatta be.
Az alacsony Föld körüli pályára évenként felbocsátott műholdak száma a felbocsátó szervezet jellege szerint. (Kép: UN COPUOS-STS előadás)
Egy másik korábbi cikkünkben bemutattuk az ESA és az ENSZ Világűriroda infografikáját arról, milyen jellegű feldarabolódási események hozták létre a Föld körül keringő űrszemét törmelékdarabjait. Krag az előadásában ennek az infografikának egy részletesebb változatát mutatta be, amelyen hasonló csoportosításban, de ötévenkénti bontásban mutatta be a kezdetek óta történt 550 feldarabolódási esemény jellegét.
A feldarabolódási események jellegének megoszlása ötéves szakaszokban. (Kép: UN COPUOS-STS előadás)
Bemutatta továbbá azt a ClearSpace–1 küldetést, amelyről ugyancsak részletesen írtunk már portálunkon. Amint az ábrán látható, a ClearSpace–1 első lépésben 500 km magas pályára áll, majd megközelíti a céltárgyat (a Proba-V műholdat pályára állító Vespa – Vega Secondary Payload Adapter – adaptert), amely 664 × 801 km magasan kering. Dokkolás után várhatóan 2025-ben a Föld légkörébe irányítva megsemmisíti az űrszemétként keringő objektumot.
A ClearSpace–1 küldetés az űrszemét egy tekintélyes darabjának eltávolítására. (Kép: UN COPUOS-STS előadás)
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Űrszemét-történelem
Több start, mint valaha
Közeledik az űrtakarítás
ESA előadás az űrszemétről a COPUOS STS ülésszakán
A COPUOS STS 58. ülésszakán elhangzott szakmai előadások
A Tudományos és Technikai Albizottság 58. ülésszaka (2021. április 19–30.)
ENSZ Világűrbizottság (COPUOS, Committee for the Peaceful Uses of Outer Space)
ENSZ Világűriroda (UN OOSA)
Műholdas megfigyelésekkel próbálják azonosítani a fényszennyezés forrásait. Talán mégsem a közvilágítás a főbűnös.
