A Rocket Lab Electron rakétájával indult a vadvilág kutatását és az időjárási modellezést segítő, francia– amerikai együttműködésben készült műhold.
A GAzelle nevében a GA a program egyik partnere, a General Atomics rövidítése. Részt vesz még a műhold programjában a Francia Űrügynökség (CNES) és az Amerikai Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA). Az indítás az amerikai Rocket Lab cég új-zélandi bázisáról, egy Electron rakétával történt. Az időpont október 7-én 19:09 volt.
Az Electron rakéta startja. Ezúttal nem kísérelték meg begyűjteni a kiürült, visszahulló első fokozatot. A mostani volt a naptári év nyolcadik Electron indítása, ami új rekord. A Rocket Lab még legalább két startot tervez 2022 végéig, ezek egyike az amerikai területen, a Virginia állambeli Wallops-szigeten létesített új indítóállás régebb óta húzódó avatása lenne. (Kép: Rocket Lab)
A GAzelle műhold másik neve, az Argos-4 utal arra, hogy valójában egy adatátjátszó űreszközről van szó, amely a már 1978 óta üzemelő – azóta persze jelentősen továbbfejlesztett – francia Argos rendszer legújabb tagja. Az Argos a vadon élő állatokon elhelyezett apró rádiós jeladók alapján segít mozgásuk követésében, életmódjuk felderítésében. (Az Argosról és alkalmazásairól régebbi cikkeinkben is olvashatnak, ld. a lap alján. – A szerk.)
Az Argos továbbfejlesztésének következő nagy lépése 2023–2024-ben következik, amikor egy 25 tagból álló nanoműholdflotta kerül a Föld körüli térségbe. Ezeket 5 darabos adagokban szintén Electron rakétákkal tervezik felbocsátani.
Az Argos berendezésen túl a GAzelle magával visz a sugárzási környezetet monitorozó műszert is. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
A 64 millió dollárból a Colorado államban székelő General Atomics által épített, 118 kg tömegű műhold 750 km magas, közel poláris pályán működik majd. Tervezett élettartama legalább 5 év. A műhold kereskedelmi alapon készült, de fő fedélzeti műszere a kormányzati finanszírozással megvalósult negyedik generációs Argos berendezés. Az Argost több ezer felhasználó vagy kutatási program alkalmazza, jelenleg több mint 13 ezer „objektum” (főleg vadon élő állat) követésére használják. Ezen kívül a gyenge rádiójelek műholdas detektálása révén pl. tengeri bójákról, távoli területek időjárási mérőállomásairól gyűjtenek be mérési adatokat világszerte. Az Argos-4 kiterjesztett frekvenciatartományban működik, alacsonyabb teljesítményű adások vételére is alkalmas. Ez például a kisebb testű vándormadarak útvonalának követésében lesz nagy segítség, ezekre az állatokra ugyanis miniatürizált jeladókat lehet csak erősíteni. Az Argos a jeladók frekvenciájának Doppler-eltolódása alapján lokalizálja, hogy honnan érkeztek a mérések.
Jegesmedvék és királypingvinek nyomában
Műholdas nyomkövetés a tengeren
Műholdakkal az elefántfókák nyomában
Műholdas madárkövetés
A GAzelle indítása Electron rakétával (Spaceflight Now)
Grönland délkeleti partjainál jegesmedvék eddig ismeretlen szubpopulációját fedezték fel – évtizedekig tartó műholdas adatgyűjtéssel.
