November legnagyobb részében a különböző műholdak megfigyelései szerint füst és ködfátyol homályosította el Észak-India égboltját.
A levegő rossz minősége az országnak ezen a részén nem rendkívüli, hanem az évszakra jellemző jelenség. Megjelenése több okra vezethető vissza, a füst egyik forrása a tarlóégetés, ez keveredik a városokhoz kapcsolódó közlekedési és ipari eredetű szennyeződésekkel, a háztartásokból eredő, a főzésből és fűtésből eredő füsttel, a szélhordta porral és egyéb forrásokból származó szennyező anyagokkal. Fontos az időzítés: a részecske eredetű súlyos szennyezés olyankor jelenik meg, amikor az időjárási körülmények elősegítik, hogy a szennyező szemcsék az alacsony légrétegekben csapdába essenek.
A NASA Aqua műholdján működő MODIS közepes felbontású spektroradiométer 2023. november 20-án készült felvétele a térséget beborító ködösségről. A füst fő forrása a kiterjedt tarlóégetés Pakisztán északi részén, valamint India Pandzsáb, Harijána és Uttar Prades államaiban. (Kép: NASA Earth Observatory, Michala Garrison; MODIS adatok: NASA EOSDIS LANCE és GIBS/Worldview)
A levegő minőségét vizsgáló földi állomások Indiában és Nepálban a levegőminőséget a levegőben lebegő szemcsék mennyisége alapján egészségtelen és veszélyes fokozatok közöttinek minősítette. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a lebegő részecskék (PM2,5) megengedett határértéke 15 mikrogramm köbméterenként. Ehhez képest a földi mérések szerint novemberben Indiában a szemcsék mennyisége rendszeresen meghaladta a 300 µg/m3 értéket, de időnként még az 500 µg/m3-t is meghaladta. Az orvosok figyelmeztették a lakosságot, hogy minél kevesebbet tartózkodjanak a szabadban, miközben a légzési panaszokkal hozzájuk forduló betegek számának növekedéséről számoltak be. A füst miatt építkezéseket függesztettek fel, közlekedési korlátozásokat vezettek be és egyes iskolákat bezártak.
Hiren Jethva, a Morgan Állami Egyetem kutatója, aki a NASA Goddard Űrközpontjában dolgozik, minden ősszel műholdak segítségével figyeli a térségben a vegetációt és a tarlóégetés intenzitását. Vizsgálata szerint idén India Pandzsáb és Harijána államaiban az Aqua műhold detektorának mérései alapján a helyzet az előző öt év átlagánál mintegy 40%-kal kevésbé súlyosnak bizonyult, azonban ez is elég volt ahhoz, hogy Delhiben rossz legyen a levegő minősége. India Környezetvédelmi Minisztériumának elemzése szerint november elején a Delhiben mért PM2,5 levegőszennyezés mintegy ötöde származott a mezőgazdasági területeken végzett tarlóégetésből.
Ritesh Gautam, a NASA korábbi légkörkutatója, aki jelenleg a Környezetvédelmi Alap munkatársa, hosszú távon vizsgálta a régióban a tüzek, a szmog és a légköri stabilitás közötti kapcsolatot. Gautam, Jethva és kollégáik megállapították, hogy a tüzek számának folyamatos növekedése a 2000-es évek eleje óta jól korrelál az aeroszolok okozta füstkör mennyiségének 90%-os növekedésével és az alsó troposzféra megnövekedett stabilitásával. Elemzésük szerint a tarlóégetésből származó füst lebegő szemcséi elnyelik a napfényt, ezért felmelegítik a légkört, viszont hűtik a földfelszínt. Ez hőmérsékleti inverziót okoz, ami a felszín közelében csapdába ejti a szennyező szemcséket, ezáltal erősítve a füstöt, pontosabban akadályozva annak szétoszlását. A tarlóégetésnek tehát kétszeresen is káros a hatása, egyrészt közvetlenül, a levegőbe kerülő füstszemcsék miatt, másrészt közvetve, mert a szemcsék olyan meteorológiai helyzetet teremtenek, amely erősíti a káros hatást. Ugyanakkor eredményeik szerint, ha sikerülne csökkenteni az őszi tarlóégetést, valamint az emberi tevékenységből származó, fokozott téli füstkibocsátást, akkor ez erőteljesen javíthatná a szmoghelyzetet a térségben. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Újra füstben
Füstbe burkolódzó India
A változás a levegőben van
Füstös november India északi részén (NASA EO)
Egy korábbi felmérés szerint a termikus infravörös tartomány a földmegfigyelés stagnáló területe volt. Most a helyzet változik.
