Sorozatunkban az európai űrtevékenység olyan híreivel jelentkezünk, melyek önálló cikkhez rövidek, ám mégsem érdektelenek. Zárásként a Naprendszerrel kapcsolatos, valamint intézményi híreket olvashatnak.
Bolygónk és kisbolygók
Simonetta Cheli (az ESA földmegfigyelési programjainak igazgatója) és Rüdiger Schönfeld (az OHB System AG igazgatótanácsának tagja) a milánói Nemzetközi Asztronautikai Kongresszuson (IAC) írta alá azt a 280 millió euró értékű szerződést, amelynek értelmében a német űripari vállalat építhet meg két újabb Harmony Earth Explorer műholdat. A mesterséges holdak a Föld bolygó dinamikus rendszerét fogják vizsgálni. Ezek közé tartozik a szeizmikus és vulkanikus tevékenység, valamint a gleccserek mozgása miatti felszínváltozás éppúgy, mint az óceánok és a légkör közötti kölcsönhatások tanulmányozása. A két Harmony a Copernicus Sentinel-1-gyel tandemben fog működni, legkorábban öt év múlva. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a Harmony apertúraszintézises radarja fogja fel a Sentinel-1 által kibocsátott radarjelek Földről visszavert komponensét. Az OHB-hold fedélzetén lévő másik fő műszer (egy infravörös képalkotó) pedig kiegészítő adatokat fog szolgáltatni a tengerek felszínéről és a felhők dinamikájáról. Az első eszközt a francia Thales Alenia Space, a másodikat a kanadai ABB készíti.
Október 17-én az IAC-n az ESA és az OHB Italia között aláírt szerződés értelmében az olasz vállalat lehet a fővállalkozója a RAMSES (Rapid Apophis Mission for Space Safety) nevű kisbolygószondának. A szerződés értéke 63 millió euró, de ez biztosan nem lesz elég a teljes projekt finanszírozására. Ez egyébként bejelentetten nem is cél! A cél az, hogy a nagyon rövid fejlesztési időből ne fogyjon, azaz a fenti összeggel a fejlesztési projekt azonnali indítását, illetve annak első évét támogatták meg. A hiányzó (nagyobb) összegről majd jövőre döntenek.
Mint ismert, a 375 méteres Apophis kisbolygó 2029. április 13-án 32 ezer km távolságra fog elhaladni a Föld mellet (ami a geostacionárius pályánál alacsonyabb felszín feletti magasság/távolság). Annak érdekében, hogy a RAMSES ezen rövid idő alatt elkészüljön és el is indulhasson 2028-ban, az űreszköz tulajdonképpen egy módosított Hera űrszonda lesz. (További információk az ESA honlapján, valamint júliusi cikkünkben olvashatók.)
Intézményi hírek
Október közepén jelentette be az Airbus Defence and Space Division, hogy 2026 közepéig 2500 munkavállalójától kíván megválni. (A témáról külön cikkben is szóltunk a minap. - A szerk.) A közvetlen ok, hogy a legutóbbi negyedéves pénzügyi jelentés szerint a vállalat közel 1 milliárd dollár veszteséget könyvelt el. A probléma fő okai a OneSat program, a két Pléiades Neo nagyfelbontású távérzékelő hold elvesztése, de az is, hogy a vállalat „túlnyerte”, „túlvállalta” (!) magát a távérzékelő holdak piacán. Ez utóbbi talán furcsán hangzik, de itt arról van szó, hogy a megrendelések beérkezésével párhuzamosan nem fejlesztették a szükséges tesztelési infrastruktúrákat. Ennek pedig az lett az eredménye, hogy több ilyen műhold átadása csúszott, késik. Komoly gondot jelent az is, hogy az Airbus-320/321-es (igáslónak számító) utasszállító repülőgépek egy részét a hajtómű-beszállító problémái miatt nem képesek időben átadni, hiába van több évnyi megrendelés. (Mint ismert, az Airbus legnagyobb légi ipari versenytársa, a Boeing is hasonló problémákkal küszködik. Az amerikai vállalat 2024 második negyedévét 2 milliárd dolláros veszteséggel zárta. Ez leginkább a KC-46-os légi utántöltő repülőgép, illetve a Starliner személyszállító űrhajó programja folyamatos csúszásának „köszönhető”.)
Az Airbus Defence and Space részvények árának alakulása amerikai dollárban az elmúlt öt évben. (Forrás: finance.yahoo.com)
Október 5-én és 6-án (az éves szokásoknak megfelelően) az ESA hollandiai Technológiai Központja (ESTEC) megnyitotta kapuit az érdeklődő civilek előtt. A 13. Open Day vendégei találkozhattak űrhajósokkal, űrmérnökökkel, és megtekinthettek „űrhardvereket”, illetve meglátogathatták a különféle tesztlétesítményeket. (Az ESA alábbi fotóján a 2023-as rendezvény.)
A 2024-es nyílt nap az ESTEC-ben. (Forrás: ESA / YouTube)
Az ESA Clean Space programjának részeként az AROBS Polska és az AROBS Engineering (Románia) elindíthatja a CRIMSON projektet (Close Proximity Operations Control Unit Development and Qualification). A CRIMSON célja, hogy egy olyan eszközparkot alakítson ki, amelyet a későbbi komplett eszközöket és (nagyobb) törmelékeket eltávolító (ADR, Active Debris Removal), iléetve a keringési pályán javítást végző (IOS, In-Orbit Servicing) műholdak használhatnának. A moduláris rendszer legfontosabb elemei különféle képalkotó, robotikai-vezérlő, illetve hely- és helyzetmeghatározó rendszerek. Az AROBS Polska alacsony pályás űreszközökre fejleszt különféle vezérlőrendszereket. Az AROBS Engineering pedig elsősorban valós idejű képfeldolgozó szoftverek fejlesztésével foglalkozik. A kameraképeket ezek a programok helymeghatározásra és navigációra használják. Kapcsolódó cikkek:
Elkezdik a RAMSES előkészületeit
Úton a Hera
Tömeges elbocsátás
Nyílt nap – zárt kapuk mögött
Nyílt nap az ESTEC-ben
Európai mozaik – 2024. október (1. rész)