Az Európai Űrügynökség (ESA) legújabb földmegfigyelő küldetésének fő feladata az erdőkben tárolt biomassza feltérképezése.
A beszédes nevű Biomass egy P-sávú (435 MHz frekvencián működő) apertúraszintézises radarral felszerelt műhold, amely egy Vega-C hordozórakétával állt alacsony (666 km-es magasságban húzódó) poláris pályára a Francia Guyanában fekvő Kourou űrközpontból. A start április 29-én magyar idő szerint 11:15-kor történt.
A Biomass az ESA Earth Explorer sorozatának hetedik tagja, a Living Planet (élő bolygó) program keretében épült, olyan küldetéseket követve, mint a GOCE, SMOS, CryoSat, Swarm, Aeolus és EarthCARE. Egy a Biomass műholdról és tervezett programjáról több mint egy évtizede, 2013-ban írt cikkünkben még az az információ szerepelt, hogy a küldetés 2020-ban indul. A Biomass ehhez képest végül 5 éves késést szedett össze.
A Biomass célja bővíteni a Föld erdőiről és azoknak szén globális körforgásában és az éghajlat alakításában betöltött szerepéről szerzett ismereteinket. Az nyilvánvaló, hogy az erdők alapvető szerepet játszanak a Föld szénciklusában azáltal, hogy a fotoszintézis révén nagy mennyiségű szén-dioxidot nyelnek el a légkörből és tárolnak fa formájában. Az üvegházhatású gáz felhasználása révén segítenek szabályozni a bolygó hőmérsékletét. A Biomass műholdtól remélt adatok segítenek pontosabb, globális becsléseket készíteni arról, hogy mennyi szenet tartalmaz az erdők szerves anyaga, vagyis a biomassza. Csökkentik a szén körforgására vonatkozó mennyiségi becslések bizonytalanságait, beleértve azokat is, amelyek a földhasználat változásaival, az erdőpusztulással és az újranövekedéssel kapcsolatosak.
Az erdőkben tárolt biomassza globális felmérésére készült P-sávú radaros Biomass műholdat 12 m átmérőjű antennával szerelték fel. (Fantáziakép: ESA / ATG medialab, CC-BY-SA 3.0 IGO)
A Biomass P-sávú radarja az első ilyen jellegű berendezés, amelyet az űrben használnak. A műholdról a Földre bocsátott, a hagyományos apertúraszintézises radarműholdakhoz képest alacsonyabb frekvenciájú sugárzás áthatol a felhőzeten és az erdők lombozatán. A visszaszórt és a műholdon vett radarjelek a fatörzsekre vonatkozó információt hordoznak. A mérések olyan részleteket tárnak fel, mint az erdei biomassza tömege és az erdők magassága. A Biomass küldetés tehát bővíti majd az egész Föld erdőinek állapotáról és annak változásairól rendelkezésünkre álló ismereteinket. Emellett lehetővé teszi a sivatagok felszín alatti geológiájának, a jégtakaró szerkezetének és az erdős felszín topográfiájának feltérképezését is.
Az 1,25 tonna induló tömegű innovatív földmegfigyelő műhold fejlesztésében és elkészítésében több mint 50, főleg európai űripari vállalat működött közre, az Airbus Defence and Space UK vezetésével. Tervezett működési élettartama 5 év. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Biomass: európai földmegfigyelő hold 2020-ra
Az ESA földmegfigyelési tervei (2. rész)
Várakozást felülmúló
Biomass (ESA)
A napelemtáblák. Bár telepítésükre a sivatagok a legalkalmasabbak, a nagyobb vízfelszíneken is elhelyezhetők az energiatermelő egységek.
