Az Európai Űrügynökség támogatásával kifejlesztett technológiát használja az ENSZ szakosított szervezete, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA).
Az IAEA megfigyelőhálózatának elemei több mint 140 helyen találhatók meg. A sugárzás mérését 50, kamerás megfigyeléseket 90 helyen végeznek. Összesen 340 kamera mintegy 150 ezer képet készít és továbbít naponta a központnak. A teljes globális napi adatforgalom a 2 gigabájtot is eléri. A valós idejű megfigyelés eredményessége nagyban függ az adatátvitel megbízhatóságától. Az IAEA – összefogva az Európai Űrügynökséggel – úgy döntött, hogy a kommunikációra globális műholdas hálózatot alkalmaz, függetlenedve a földi távközlési rendszerektől. A megoldás további előnye, hogy több műhold és több transzponder használatát teszi lehetővé, valamint egyszerre bonyolódhat mindenféle adatforgalom: telefonbeszélgetések, élő videokonferenciák, írott jelentések, műszeres mérési adatok és képek küldése.
A technológia kipróbálása a gyakorlatban hamarosan meg is kezdődik, egy teszthálózat létesítésével. A kísérletben az IAEA bécsi központját négy országgal kötik össze: Brazíliával, Magyarországgal, Örményországgal, és Ukrajnában a csernobili helyszínnel.
A műholdas távközlési technológiát a bécsi székhelyű nemzetközi szervezet a megfigyelőállomásain mért adatok begyűjtéséhez alkalmazza. Az IAEA monitorozó központjába és regionális irodáiba (Tokióba és Torontóba) futnak be a világ minden táján működő atomenergia-ipari létesítményeknél, de például a volt csernobili atomerőműnél is telepített műszerek mérései. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség feladata többek közt a hasadóanyagok forgalmának ellenőrzése és az atomsorompó-egyezmény betartatása.
Kapcsolódó cikkek:
Húsz éve történt a csernobili reaktorbaleset
Kapcsolódó linkek:
Műholdas távközlés alkalmazása a nukleáris monitorozásban (ESA)
Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (International Atomic Energy Agency)
A Thor-5 távközlési mesterséges hold hétfőn Bajkonurból emelkedett a magasba, hogy később geostacionárius pályára álljon.
