Az Atlas-5 rakéta eddigi legnagyobb terhe, az amerikai ICO-G1 hétfőn indult Föld körüli pályára.
A hordozórakéta számára két év óta ez volt az első kereskedelmi indítás. A start paraméterei: Cape Canaveral, Florida, április 14-én 22:12 (magyar idő szerint). Az eseményt követően a több mint 6,6 tonnás ICO-G1 műhold a terveknek megfelelően elnyúlt átmeneti pályára állt, ahonnan geostacionárius pozícióba manőverezik majd. Az elmúlt időszakban az Atlas-5 inkább a NASA és az amerikai hadsereg űreszközeit indította, legutóbb épp egy hónappal és egy nappal ezelőtt, Kaliforniából.
Fantáziarajz az ICO-G1 műholdról, kinyitott napelemekkel és 12 méter átmérőjű, S-sávú (2 GHz) antennával. (Kép: Space Systems/Loral)
A műhold és a földi átjátszóállomások hálózata élő televíziós adásokat juttat el közvetlenül az Észak-Amerikában közlekedő autókba, a vezetőket útvonaltervezési információval segíti és baleset esetén segélyhívásokat továbbít. A műholdat üzemeltető cég új interaktív szolgáltatását jövőre kezdi bevezetni a piacra. Kezdetben azok, akiknek már van meglevő videoeszközük a járműben, egy modemhez hasonló berendezést vásárolhatnak az adások vételére. A vállalat reményei szerint a szolgáltatás a „mobil családok”, a munkájuk miatt az életük nagy részét úton töltők (pl. kamionsofőrök) körében népszerű lesz. Idővel a komplett technológiával együtt épített autók megjelenése is várható. Az árak egyelőre nem ismertek, de egy havi előfizetés kb. 15-25 dollárba kerülhet majd.
A rendszer 10-15 tévécsatornát közvetíthet. A mobiltelefonos megoldással szemben előnye, hogy a műsor jobb minőségben, nagyobb képernyőkön élvezhető. A segélyhívó funkció főleg azokon a félreeső területeken jelent nagy előrelépést, ahol a hagyományos földi mobilhálózat nincs kiépítve. Az intelligens navigációs rendszer egyesíti a helymeghatározás és az aktuális információkon alapuló útvonaltervezés előnyeit.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Új amerikai kémműhold indult
Az ICO-G1 indításáról (SpaceflightNow)
ICO Global Communications
Az Európai Űrügynökség támogatásával kifejlesztett technológiát használja az ENSZ szakosított szervezete, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA).
