Az elmúlt években az európai gyártók jelentős piaci részesedést értek el 4-14 kW teljesítményű kereskedelmi távközlési műholdak piacán.
Alphasat I-XL (más néven Inmarsat XL) műhold a Föld körül. (Fantáziakép: ESA)
Az Inmarsat cég Alphasat I-XL távközlési műholdja épül rá, amely a tervek szerint 2013 elején állhat Föld körüli pályára egy Ariane hordozórakétával. Modern L-sávú transzponderekkel szolgálja majd európai, közel-keleti és afrikai előfizetőit, akik mobil multimédiás adatátvitelre használják. Az alku része, hogy az űreszköz fedélzetén „potyautasként” helyet kap az ESA négy technológiai kísérleti berendezése is.
Már döntés született az Alphabus Extension programról is, amely a platform továbbfejlesztését célozza. (CNES Magazine, 2011. április / ESA)
Az Alphasat az szerelőcsarnokban, Toulouse-ban. (Kép: Astrium / D. Marques) Kapcsolódó linkek:
A geostacionárius pályára kerülő űreszközökre számos nemzetközi műholdüzemeltetőtől érkeznek megrendelések. Az ennél nagyobb, 14 kW-ot meghaladó kategóriában azonban továbbra is az amerikai cégek az egyeduralkodók. A nagyobb teljesítményű műholdak gyártásának felfuttatása érdekében a Francia Űrügynökség (CNES) kezdeményezte az Alphabus programot, amely egy erre a célra használható műholdplatform kifejlesztésére irányul. (A minden műholdon közös kiszolgáló fedélzeti berendezéseket tartalmazó platformokra épülnek aztán az egyedi igényeknek megfelelő űreszközök.) A programot a CNES mellett az Európai Űrügynökség (ESA) finanszírozza és irányítja, és a két legnagyobb európai gyártó vállalat, az Astrium és a Thales Alenia Space a szerződéses partnerek, amelyek a platform fejlesztésén dolgoznak. Az első elkészült példányt jelenleg tesztelik.
Készül az Alphabus (ESA)
A Chinasat-10 egy 12 éves elődjét készül leváltani. Ez volt idén Kínából a második műholdindítás.
