Június 25-én két órán belül két különböző Szojuz rakétaindítást is végrehajtottak. Egy modern orosz földmegfigyelő hold Bajkonurból, egy internetes adatátjátszó hálózat első négy műholdja pedig Kourouból startolt.
Sorrendben az első a kazahsztáni start volt, magyar idő szerint 19:28-kor. A pályára állított Reszursz-P1 orosz polgári távérzékelő műhold 1 m-es felbontású digitális kamerájával az orosz állami szervek és kereskedelmi megrendelők számára készít majd felvételeket a Föld felszínéről. A fő felhasználási területek a megszokottak: katasztrófa-elhárítás, környezetvédelem, település-tervezés, mező- és erdőgazdálkodás, halászat, tengeri hajózás, térképezés. Az új műholddal az oroszok is be szeretnének törni a nagyfelbontású űrfelvételéek amerikai és európai cégek által uralt piacára.
A 475 km magasan húzódó, kör alakú, poláris napszinron pályára állított, kb. 6,6 tonnás Reszursz-P1 a Föld körül. (Fantáziakép: CSZKB Progressz)
A most felbocsátott űreszköz az új orosz távértékelő holdak legújabb, modernizált generációjának első képviselője. Egy kiöregedő, hét évvel ezelőtt felbocsátott Reszursz műhold feladatait veszi át. A Reszursz-P1 tervezett működési élettartama 5 év.
A dél-amerikai starthelyről ugyanazon a napon, magyar idő szerint 21:27-kor emelkedett a magasba a megbízható orosz hordozórakéta-típus egy másik példánya. Orrkúpja alatt a hasznos teher egyszerre négy kisebb távközlési műhold volt. Ezzel a négy űreszközzel kezdődött meg az O3b nevű, a remények szerint megfizethető árú, a kiépített földi hálózatoktól távoli vidékeken is hozzáférhető szélessávú internetes adatátvitelt kínáló műholdrendszer kiépítése a Föld körül. A 700 kg tömegű műholdakat a rakéta Fregat végfokozata az Egyenlítő felett húzódó, szokatlan (kb. 8000 km-es) magasságú pályákra juttatta.
A összesen 12 darab O3b műhold négyesével, három adagban indul. A mostani volt az első start.
A következő egy hét során a műholdak pályamagasságát – immár saját manőverező hajtóműveik segítségével – beállítják a véglegesre, és működésbe hozzák a holdanként 10 darab Ka-sávú transzpondert és 12 antennát. Ezután mintegy három hetes tesztidőszak következik. Az üzemeltető brit O3b Networks cég a rendszer aktiválásával megvárja, amíg szeptemberben ugyaninnen, ugyanilyen Szojuz rakétával egy másik hasonló műholdnégyes is sikeresen pályára áll. Ha minden jól megy, az év végére beindulhat a kereskedelmi műholdas internet-szolgáltatás. Sőt jövőre még négy azonos műholdat bocsátanak fel, amivel a remények szerint forradalmasítják a világhálóhoz való hozzáférést a fejlődő országokban. A rendszer egyik első haszonélvezői a Csendes-óceán déli részén fekvő kis szigetállam, a Cook-szigetek lakói lesznek, akiket elkerülnek az üvegszálas optikai kábelhálózatok. Az O3b majdani műholdhálózatának lefedettségi területe a 45°-os északi és déli földrajzi szélességig terjed. A név (O3b, Other 3 billion) arra utal, hogy a kezdeményezés célja a Föld további 3 milliárd emberéhez eljuttatni a nagy átviteli sebességű internetes adatátvitel lehetőségét. A világháló napjainkra alapvető infrastruktúrává vált, amely hozzájárul a gazdasági növekedéshez, a termelékenység és az innováció felfuttatásához. Mégis a világ számos részén nehezen elérhető.
Az O3b újdonsága, hogy nem 36 ezer km magas geostacionárius pályára telepíti műholdjait. A nagy távolság miatt ott a jelek késleltetése számottevő. Az alacsonyabb pálya használata révén az adatcsomagok küldése és beérkezése között kevesebb idő telik el. Az O3b üzemeltetői 123 ezredmásodperces késleltetéssel számolnak. Ha a rendszer beválik, és megnő az igény a szolgáltatásra, elvileg semmi akadálya, hogy a műholdflotta nagyságát a jövőben akár a tízszeresére növeljék, a céget akár a világ legnagyobb műholdüzemeltetőjévé téve.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Megegyezés Kazahsztánnal
Konstellációk kora
O3b Networks honlap
Az O3b műholdak startja (Spaceflight Now)
A Reszursz-P1 startja (Spaceflight Now)
Szokatlanul hosszan, különlegesen magasra juttatta a Proton-Briz páros a SES-6 kereskedelmi távközlési műholdat.
