A televíziós műsorszóró műhold a Space-X Falcon-9 rakétájával állt pályára Floridából.
A Kennedy Űrközpont 39A starthelyéről március 16-án, magyar idő szerint pontban 7 órakor emelkedett fel a Falcon-9 hordozórakéta. A SpaceX ezúttal nem kísérelte meg a rakéta első fokozatának épségben való visszahozatalát, mivel a nagy tömegű műhold geostacionárius átmenetei pályára állításához annyi hajtóanyag kellett, hogy a visszatéréshez szükséges manőverekre már nem maradt volna elegendő. A fokozat így dolga végeztével az Atlanti-óceán vizébe hullott vissza.
Az elkészült EchoStar-23 távközlési műhold a gyártó kaliforniai üzemcsarnokában. (Kép: Space Systems/Loral)
Az amerikai tulajdonú EchoStar-23 kereskedelmi távközlési műhold elsősorban Brazília terültét látja majd el televíziós műsorokkal, aktív élettartamát 15 évesre tervezik. Gyártója a Space Systems/Loral (Palo Alto, Kalifornia). Az SSL 1300-as platformra épült, 5,6 tonnás űreszközt az EchoStar Satellite Services cég 2014-ben rendelte meg. A rugalmasan konfigurálható, Ku-, Ka- és S-sávú transzponderekkel felszerelt műhold kezdeti állomáshelye 45° nyugati hosszúság fölött lesz, miután hajtóműveivel megemeli pályamagasságát és eléri az egyenlítői sík közelében, 36 ezer km magasan húzódó geostacionárius körpályát.
A műholdat eredetileg még 2016 végén szerették volna indítani, de a Falcon-9 rakéta tavaly őszi balesete miatti késések miatt ez nem sikerült. Legutóbb pedig a Nemzetközi Űrállomásra indított Dragon (CRS-10) teherűrhajó „cserélt helyet” az EchoStar-23-mal és előzte meg az indítási sorban. A remélt 2016-os indítás nem volt véletlen, szerették volna betartani a 2017. június végi határidőt, amit a brazil távközlési felügyelet adott a sugárzás megkezdésére. Ami a Brazília területére sugárzott tévéműsorokhoz használt Ku-sávú spektrumot illeti, az EchoStar szerint ez még így is megoldható. A Ka- és S-sávok esetén a biztonság kedvéért hosszabbítást kértek.
A mostani Falcon-9 start volt a harmadik azóta, hogy január 14-én – igaz, akkor Kaliforniából – újrakezdték a rakéta repüléseit a 2016. szeptemberi robbanás és azt azt követő kivizsgálás után. A Kennedy Űrközpont űrtörténelmi jelentőségű 39A starthelyéről először február 19-én indult a SpaceX rakétája. Összességében a kétfokozatú Falcon-9 2010. júniusi bemutatkozása óta a mostani volt a 31. start. Ezek közül egy sikertelen volt (a Dragon CRS-7 indítása 2015 júniusában), az Amos-6 műhold elvesztéséhez vezető baleset (2016. szeptember 1.) pedig nem számít a startkísérletek közé, hiszen még az azt megelőző statikus tesztek során történt. A Falcon-9 következő startjára legalább március 27-ig kell várni. Ekkor a SES-10 kereskedelmi távközlési hold lesz a hasznos teher. A repülés különlegessége, hogy először alkalmaznak majd olyan első rakétafokozatot, amelyet korábban már használtak, és sikerült épségben visszahozni.
Ha minden a tervek szerint alakul és semmi sem szenved késedelmet, Floridában mozgalmas hét kezdődik. A Falcon-9 után nem sokkal, magyar idő szerint március 18-án egy Delta-4 rakéta emelkedik a magasba a WGS-9 amerikai katonai távközlési holddal (Cape Canaveral 37B starthely). Március 22-én pedig egy Atlas-5 rakétán a sor, a Cygnus (OA-7) teherűrhajóval (Cape Canaveral 41-es starthely). Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Dragon CRS-10
Felrobbant egy Falcon-9 rakéta
Az Amos-6 elvesztésének ára
Mi várható 2017-ben? (2. rész)
Az EchoStar-23 startjáról (Spaceflight Now)
Az előkészítő pénzügyi manőverek már folynak, a gyár alapkőletételét elhalasztották, de a konstelláció nagyszabású tervei már ismertté váltak.
