Mit tudnak a műholdak?

10+1 érdekesség a Távközlés Világnapja alkalmából, a SES Astra összeállításában.

Hogyan működnek a távközlési műholdak, miért van rájuk szükségünk? Tagadhatatlan, hogy a műholdaknak ma már nagy szerepe van a mindennapi életünkben, gondoljunk csak a GPS-ekre, a TV-re, az internetes szolgáltatásokra vagy a fedélzeti szórakoztatásra. A Távközlés Világnapjának (május 17.) alkalmából a világ vezető műholdas szolgáltatója, a SES Astra összegyűjtött néhány érdekességet a műholdas kommunikációról, a multimédiás tartalomszórásról, a műholdak Föld körüli pályára állításáról, a videós tartalomközvetítésről és további különleges funkciókról.

(Kép: SES Astra)

Kezdetben a távközlési műholdakat katonai feladatokra használták, azonban ahogy a technológia és az ipar fejlődött, egyre inkább civil kommunikációs problémák megoldására is alkalmassá váltak. Egy távközlési műhold elsődleges feladata tulajdonképpen üzenetek közvetítése, illetve továbbítása több száz kilométeren át erre alkalmas jelek révén. Ma azt mondhatjuk, hogy a műholdas kommunikáció egyszerűbb és költségkímélőbb, mint kábeles hálózatokat kialakítani, nem beszélve arról, hogy nagyobb sávszélességet is biztosít.

Az 1985-ben alapított Astra Európa első olyan műholdas szolgáltatójaként jött létre, amely magánkézben lévő műsorszolgáltatóknak biztosított költséghatékony tartalomszórást, egyenesen a felhasználók otthonaiba juttatva el a népszerű műsorokat. Azóta, azaz több mint 20 éve az Astra műholdas hálózata megbízható és gazdaságos szolgáltatást nyújt, egyedülálló videós közvetítéseket, valamint több száz TV-csatornát és rádióadót biztosít az európai közönség számára.

Néhány érdekes tény a műholdak világából:

1. A kezdeti távközlési műholdak úgy működtek, mintha hatalmas reflektorok lennének, a maiak viszont már úgy, mint egy 36 000 km magas antenna.
2. A műholdas jelek fogadására és kódolására alkalmas földi parabola antennák és készülékek ma már egyre kisebbek, elférnek egy háztetőn, egy autóban vagy akár egy bőröndben is.
3. Egy műhold világűrbe juttatása pár órába telik, de egy sikeres felbocsátás előkészítése 2–5 évig is eltart, mert extrém körülményeknek kell megfelelni. A hőmérséklet az űrben például elérheti a –150 és a +150 °C-ot is, nem beszélve az űrszemét okozta nehézségekről.
4. Indításkor az utolsó rakétafokozat szállítja magát a műholdat transzponderekkel, napelemekkel, antennákkal és a hajtóművel. Amikor egy műhold eléri a pozícióját, a mérnökök által a Földről küldött jelek hatására a műhold napelemei kinyílnak. Ezek a napelemes panelek általában 20–25 méter hosszúak.
5. Hogyan kering egy műhold az űrben? A válasz Newton almájánál kezdődik. A műholdakat a gravitáció vonzza a Föld középpontja felé, ám a felbocsátáskor elért kezdősebességüknek köszönhetően nem zuhannak le, hanem a pályájukon maradnak.
6. A műholdakat egész életük során a földi irányítóközpontok „tartják” a szigorúan pontos helyükön. Egy 0,1°-os elmozdulás a földi lefedettségben akár 70 km-es eltérést is eredményezhet. Többek között ezért olyan fontos a pontos pozicionálás.
7. A műholdak megbízhatósága növelhető az ún. kolokáció alkalmazásával, ami azt jelenti, hogy egy orbitális pozícióban több műhold foglal helyet, így ha az egyiknek problémája akad, egy másik át tudja venni a feladatát. Kolokációt az Astra használt először.
8. Az Astra volt az első szolgáltató, amely először juttatott digitális és HD-adást is műholdon keresztül (DTH) az otthonokba. Az Astra kínálatában ma Európa-szerte 750 HD-csatorna érhető el, a műholdon keresztül sugározható digitális csatornák száma pedig tulajdonképpen korlátlan, így a műholdas lefedettség gyakorlatilag globálisnak mondható.
9. Egy távközlési műhold átlagos élettartama ma 15–20 év. Az első ember alkotta űreszközt, a Szputnyik-1-et a Szovjetunióból állították pályára 1957-ben, az 21 napig működött.
10. A műholdak a videós tartalmak jövőbeni sikeréhez is elengedhetetlenek lehetnek, mivel választ adhatnak arra, hogy hogyan lehet bármikor, bármilyen eszközre megfizethető áron, jó minőségű videós tartalmakat továbbítani. Egy HD-film közvetítése kb. 2,5 millió nézőnek földfelszíni sugárzással több százezer forint lenne, míg ugyanez műholdon keresztül számolatlan nézőnek kb. 10 euróba kerülne.

+1. A SES első felbocsátásra váró hibrid műholdja készen áll a mára tervezett startra a francia guyanai Kourou űrközpontból, egy Szojuz hordozórakétával. A SES-15 Föld körüli geostacionárius (GEO) pályáján olyan új generációs adattovábbítási és közlekedéstámogatási feladatokat lát majd el, mint a civil repülésirányítást segítő GPS-rendszer pontosítása vagy a repülőgép-fedélzeti Wi-Fi kapcsolat biztosítása. (SES Astra sajtóközlemény alapján)

Kapcsolódó cikkek:
A távközlés története – dióhéjban
A műhold a piac élén
Bevásárol a SES

Kapcsolódó linkek:
Astra honlap