Az orosz nehézrakétát tavaly ilyenkor használták utoljára. Most az EchoStar-21 távközlési holdat állította pályára.
A startra a Virginia államban bejegyzett amerikai–orosz vegyesvállalat, az ILS (International Launch Services) szervezésében került sor a kazahsztáni Bajkonurból, június 8-án, magyar idő szerint 5:45-kor. A Proton-M hordozórakéta Briz-M végfokozata öt különálló működésével, az indítás után valamivel több mint 9 órával (14:58-kor) állította a kijelölt geostacionárius átmeneti pályára az amerikai EchoStar-21 műholdat. Ennek elsődleges feladata S-sávú mobil szélessávú adatátviteli szolgáltatás nyújtása európai ügyfelek számára. Ha majd eléri a geostacionárius pályamagasságot, állomáshelye 10,25° keleti hosszúság fölött lesz. A 6,9 tonnás EchoStar-21 a Space Systems/Loral vállalatnál épült.
Újra munkában a Proton hordozórakéta: az EchoStar-21 indításának első pillanatai Bajkonurban. (Kép: Roszkoszmosz)
Proton rakéta majdnem pontosan egy évvel ezelőtt, 2016. június 9-én működött utoljára, akkor az Intelsat-31/DLA-2 távközlési hold volt a hasznos terhe. A startokat az orosz szakemberek azért állították le, hogy a rakéta második fokozatának hajtóművével kapcsolatban felmerült technikai problémát megvizsgálhassák. A tavalyi start ugyan sikerrel végződött, de a Proton második fokozata nem nyújtotta az elvárt teljesítményt, azt a harmadik fokozat és a Briz-M gyorsítófokozat segítségével pótolták. További több hónapos váratlan késedelmet okozott a feltárt gyártási hibák miatt egyes orosz rakétahajtóművek visszahívása, a gyanúba keveredett részegységek cseréje. A Proton rakéták második és harmadik fokozatában működő RD-0210 és RD-0212 hajtóművekben bizonyos helyeken gondatlanul, a szükségesnél gyengébb minőségű (olcsóbb) fémötvözetekből készült alkatrészeket építettek be. Emiatt a már a Bajkonurba leszállított, illetve még a Hrunyicsev vállalat Moszkva melletti üzemében levő rakétahajtóműveket vissza kellett vinni a Voronyezs melletti gyárba, ahol az alkatrészeket eredetileg beépítették. Összesen három, már késznek tűnő Proton rakétát kellett szétszerelni és megjavítani, ami jelentős késést okozott és nyilván többletköltséggel járt.
A késés valójában rekordméretű a Proton hosszú történetében. A rakéta első változatát (UR-500) 1965-ben vették használatba, azóta több mint 400 alkalommal használták űrindításra. Az eddigi leghosszabb kimaradás 247 napos volt, 1966. július 6. és 1967. március 10. között, amikor megtörtént a váltás a Proton első, kétfokozatú változata és a Proton-K verzió között. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Intelsat-31
A Proton-K búcsúja
50 éves a Proton
Az EchoStar-21 indítása (Spaceflight Now)
Az európai rakéta két távközlési műholdat állított pályára Kourouból. Összértékük mintegy 800 millió dollár – a kereskedelmi indítások legdrágább és legnagyobb tömegű hasznos terhe.
