Elindult a TDRS-M

Pályára állt a NASA geostacionárius adatátjátszó műholdrendszerének legújabb tagja.

A TDRS-M (Tracking and Data Relay Satellite-M) műhold végül augusztus 18-án, magyar idő szerint 14:29-kor emelkedett a magasba Floridából, egy Atlas-5 hordozórakéta segítségével. A végső, elnyúlt átmeneti pályát a rakéta Centaur végfokozatával alakították ki. Az indítást az űreszköz előkészületei során bekövetkezett kisebb baleset – egy antenna sérülése – miatt kellett a hónap elejéről mostanra halasztani.

Az Atlas-5 rakéta, orrkúpja alatt a TDRS-M műholddal, útban Cape Canaveral 41-es startállása felé. (Kép: United Launch Alliance)

A 408 millió dollárból a Boeing cégnél készült TDRS-M feladata a rendszer többi, a geostacionárius pályaív mentén a Föld körül különböző pozíciókban elhelyezett, aktív tagjával együtt a földi irányítók és egy sor alacsony pályás űreszköz folyamatos kommunikációs kapcsolatának biztosítása. A rendszer által kiszolgált űreszközök között megtalálható például a Nemzetközi Űrállomás, a Hubble-űrtávcső, és még vagy három tucatnyi tudományos és földmegfigyelő mesterséges hold. A NASA számára a TDRS kritikus háttér-infrastruktúrának számít. Enélkül akadozna az adatáramlás a Föld körül keringő, az alacsony pálya miatt az égen gyorsan mozgó – így egy adott követőállomás látóteréből hamar kikerülő – műholdakról. A geostacionárius holdak közvetítése miatt kevesebb követőállomás is elég. A NASA adatközpontjai Új-Mexikban és Guam szigetén találhatók.

A TDRS-M lesz a rendszer 12. műholdja. Ahogy az emblémákból is látható, kezdetben (1983 és 1995 között) az adatátjátszó műholdrendszer tagjait űrrepülőgépes utak alkalmával vitték fel, majd állították önálló pályára. A TDRS-A 1983-ban állt üzembe. A mostani műhold a TDRS-K-val kezdődött harmadik, modernizált sorozat utolsó, harmadik darabja. Ezek mind Atlas-5 rakétával indultak. (Kép: United Launch Alliance)

A TDRS holdak első generációjának tagjai jócskán túlteljesítették az elvárt hasznos élettartamukat. A 2000 és 2002 között indított második sorozatba tartozó, H, I és J jelű holdak mostanában érik el a névleges „szavatossági idejük” végét. Hogy a rendszer a következő évtizedben is biztonságosan üzemeljen, elkészültek a K, L és M holdakkal, amelyek közül most az utolsó is pályára került. Ha eléri állomáshelyét és beüzemelik, szolgálatra készen áll majd. Jelenleg 9 működőképes TDRS hold van geostacionárius pályán, közülük 2 tartalék a nem várt meghibásodások esetére. Két régebbi hold (TDRS-A és -D) már kikapcsolva, a geostacionárius magasság fölé irányítva kering a Föld körül.

A minimum 15 éves működésre tervezett TDRS-M egyébként az utolsó műhold, amely a Hughes (később Boeing) cég egykor nagyon sikeresnek számító 601-es platformjára épült. A mostanival együtt 1987 óta összesen 76 ilyen épült, főleg kereskedelmi távközlési űreszközök. Beüzemelését követően az Atlanti-óceán fölötti pozícióba irányítják majd.

A TDRS-M indítása. (Videó: NASA)

Ami a jövőt illeti, egyelőre még nem dőlt el, hogyan folytatódik a TDRS műholdak sorozata. Szakértők szerint akárhogy is lesz, a technológiaváltás, a lézeres kommunikációs berendezések nem maradhatnak ki a rendszerből.

Kapcsolódó cikkek:
TDRS-M: augusztus végére halasztva
TDRS-L: a NASA új kommunikációs holdja
TDRS-K
TDRS-4: 22 év után temetői pályán
Nyugdíjban a sokat tapasztalt műhold
TDRS: huszonöt év
Akik nélkül nehezebb lenne műholdjainkkal kommunikálni

Kapcsolódó linkek:
A TDRS-M indítása (Spaceflight Now)